A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből
tása alá került bíráló Ásta Nielsennek az Apák bűne című dán társadalmi drámában nyújtott alakítását.38 Havas Henrik agilitását szemléltetheti többek közt, hogy 1913 augusztusában - mint a budapesti Uránia m. kir. tudományos színház fióktelepének igazgatója - arról értesítette a helyi Református Egyházközséget, hogy az elkövetkező tanévben 20 uránia-előadást készül tartani felolvasással, melyek „a tanulóifjúság nevelését s hazafias tanítását” is kívánják szolgálni. Kérte, hogy az ifjúsági előadások költségeinek biztosításához, az előadások díjául az elemi osztályok tanulóitól 1 koronát, a gimnázium tanulóitól pedig 2 koronát szedessenek be a tanintézeti igazgatókkal a beiratkozáskor. A befolyó összeg 5 százalékát felajánlotta a tanítói nyugdíjalapra, és minden osztálynak két ingyenjegyet szánt. A presbitérium, hogy „intézményszerűleg” ne terhelje a szülőket, nem teljesítette a kérelmet. Kijelentette ugyanakkor, nem akadályozza, hogy az önként jelentkező növendékek tanáraik és tanítóik vezetése alatt az ígért tanulságos ifjúsági előadásokat látogassák az előző években szokásos, alacsony belépti díjak mellett.39 Az Uránia szeptemberben kényszerszünetet tartott, miközben tulajdonosa kicserélte a mozi berendezését, majd a színház kapuzárását követően leszállított hely árakkal kezdte moziba szoktatni a közönséget. A terem kezdett szűknek bizonyulni, ezért Havas 1914 májusában már annak megnagyobbítására és korszerűsítésére gondolt. A munkálatok tartamára először a körfal alatt, a cirkuszok és lovardák helyén egy ideiglenes deszka- vagy ponyvasátrat kívánt felállítani, majd a várható magas költségek láttán a Vigadó nagytermét próbálta kibérelni mozielőadásaihoz. Kérését azon túl, hogy a Vigadó úgyis a város anyagi érdekeit szolgálja, azzal indokolta meg, hogy szívesen kell látni a mozit a Népkertben, mint minden olyan intézményt, amely a város közönségét az esti órákban üres ligetbe csábítja.40 A tanács azonban a gyúlékony faépületben nem engedélyezte a vetítéseket. 1914. március 21-én és 22-én, az Uránia keretében, a Fekete Sas nagytermében mutatták be az országot járó kinetofont. Szombat délután, az esti előadás előtt a tanítók és több ezer gyermek láthatta és hallhatta „Edison legújabb világhírű találmányát: a beszélő mozit”, ahol „a mozgás és a beszéd a legpontosabban egyesítve van”. A másnap délután 4, 6 és este 8 órakor kezdődő előadások azonban nem leltek különösebb visszhangra.41 38 VRÚ, 1913. jún. 23. 39A Hódmezővásárhelyi Református Egyházközség Presbitériumának iratai 371/1913. 1915 márciusában az Uránia 120 színesen vetített és 6 „szenzációs harctéri mozgóképpel”, Király Pál író személyes felolvasásával mutatta be az 1914, a véres esztendő című háborús darabot. Délutánonként ifjúsági előadást tartottak. VRÚ, 1915. márc. 10. 40 VRÚ, 1914. máj. 29. 41 VRÚ, 1914. márc. 21., 22. Edison még 1915-ben felhagyott a felvevőgép és a fonográf egybekapcsolásán alapuló kinetofonnal. A hangosfilm korszakát 1927-től számítjuk, miután sikerült a hangokat tökéletesen a képszalagra fényképezni. 73
