A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből
li, Polidor és mások.” Koncz Pál ez irányú kérelmét, hivatkozással a szabályrendeletre, a rendőrség, majd a városi tanács is elutasította. A mozitulajdonos ezt megfellebbezte a belügyminiszternél, aki az első- és másodfokú határozatok megsemmisítette, és kimondta, hogy a mozi akkor is tarthat előadást, ha színház van.26 Megemlítendő itt, hogy az 1910-es évek közepén az ország 27 törvényhatósági jogú városa közül egyedül az alig 15 ezer lakosú Selmecbélabányán, a rendezett tanácsú városoknak azonban még mintegy felében nem működött a színi évad alatt mozi.27 A film nagykorúsítását kétségkívül hátráltatták kilengései is: a bűnt nem egyszer dicsőítő és a nyers nemiséget hirdető, silány bűnügyi és pomográf-jellegű filmek. A közvélemény ugyanakkor egyre hangosabban követelte a közerkölcsre veszélyes filmek ellenőrzését, különös tekintettel a fiatalkorúak mozilátogatására. Somogy vármegye alispánja 1914 elején Vásárhelyt is megkereste, miután „a fejletlen korúak mozgószínház látogatása korlátozása” tárgyában szabályrendeletet kívánt alkottatni, és ehhez megküldeni kérte, amennyiben van ilyen, az itteni szabályrendeletet. Az év tavaszán a fiatalkorúak szegedi felügyelő hatósága mintegy felszólította a városi tanácsot, hogy 16 éven alóli gyermekeket némely mozielőadástól tiltsa el. A felügyelő hatóság átirata azt mondja - írja a híradás -, hogy „vannak filmek, melyek valóságos Zigomárokká tanítják ki a gyerekeket”. A tanács az átiratot a rendőrségnek adta ki véleményezésre, miképp 1916-ban - már alkalmazás végett - „a jóízlést és közerkölcsöt sértő mozgókép mutatványok eltiltása tárgyában” hozott belügyminiszteri körrendeletét.28 Egységes rendelkezés hiányában tehát a játszási engedélyek felett rendelkező helyi rendőrhatóság alkalmankénti szabályozó szerepe érvényesülhetett. Ennek azonban - a velük szemben támasztott elvárásnak és vélhetően a filmkölcsönző cégek (forgalmazók) ajánlásának megfelelően - indokolt esetben a korhatár megjelölésével rendszerint elébe mentek a mozisok. 1913-ban „csak felnőtteknek!” hirdették meg az úgynevezett párizsi estélyt, miképp a Vigyázz a nőre! című, „finoman pikáns”, a „leghíresebb telivér párizsi bohózat’’-ként beharangozott darabot is. 1914 nyarán az Urániában játszott Próbaházasság című „legpi- kánsabb vígjátékira „szigorúan csak 20 26 VRÚ, 1913. márc. 16. 27 Körmendy Ékes Lajos 1915. 102-109. 28 HL Tan. ir. П. 2376/1914., II. 4107/1916. (79.155/1916. B. M. számú körrendelet). 69 Egy eredeti Zigomár plakát