A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből

rúan meghagyta, miszerint 1912. január 15-től a bemutatott képek és filmek feliratai és a szövegmagyarázatok elsősorban magyar nyelvűek legyenek. A lap üdvözölte az újítást, mivel „ugyanazok a moziképek kerülnek hozzánk is, amelyeket Budapesten használnak, és így a jövőben a mi közönségünk is megérti a moziképek között előforduló német szöveget”, amitől az is “remélhető, hogy a közönség jobban látogatja a mozgó színházat”.14

„Az őszi évszak beálltával városunkban is megnyíltak a mozi-színházak s a közönség tömegesen látogatja a szórakoztató látványosságokat” - igyekezett 1911-ben felkelteni az érdeklődést a sajtóban a gyakorta alkalmazott reklámfogás, a hímek álcázott hírverés. Október 1-jén egyszerre nyílt meg az Uránia tudományos színház és a Fekete Sas előző év decembere óta (miután egy színtársulat költözött be a „téli színházi terembe”) hallgató mozija, az Apolló mozgó. Egyeztetett fellépésük keretében azonos helyárakkal hirdették müsomkat, melynek idegen elemekkel történő élénkítése ugyanakkor a közönség nem kellő érdeklődéséről árulkodik. Október 23- án a Sasban egy fővárosi varieté társulat kabaré előadásaival rendezték meg a mozgókép előadásokat, a következő hétvégén pedig szemfényvesztő előadásokat tartott az Urániában Ladomérszky varázsszínháza. Október 15-én mindkét moziban 3-3 értékes tárgyat sorsoltak ki az esti „nagy kaczagtató Pali előadásokon”. A két mozgó igazgatósága novemberben zöld, kedvezményes szelvényt bocsátott ki, melyek „minden üzletben” díjtalanul átvehetők, és melyekkel minden jegy 20 fillérrel olcsóbb.15 Az Uránia, bár november végétől ismét egyedül maradt a színen, hétköznap csak ráfizetéssel tudott játszani.

A mozi 1912. áprilistól gazdát cserélt. A reklámnak beillő, egyúttal a közönségnek a mozikkal szemben támasztott elvárásáról is tájékoztató híradás szerint ez a színház előnyére történt: „Már a legelső alkalommal olyan kiváló műsor olyan tiszta képekben nyert bemutatást, ami a legelső mozgószínházaknak is dicsőségére válna.”16 Az új tulajdonos, Lobi Lajosné Steiner Jozefa helybeli lakos április 20-tól a Népkertben kívánt mozgófénykép-színházat létesíteni. Kérte a tanácsot, hogy a színielőadások megkezdéséig ehhez engedje át részére a Nyári Színkört, esetleg az Erzsébet-kerti Vigadó nagytermét. Vállalta azt is, hogy gépkamráját tüzmentesen állítja fel, hogy a „netalán gyulladó film miatt tűzvész ne keletkezhessen”. A Vigadót június végéig el is kapta azzal a feltétellel, hogy a gépnél szigetelt villanyvezetéket alkalmaz és a gépet bádoglemezzel szereli fel. Az Uránia hírül adta, hogy május 12-től „nagy értékű előadásait újból megkezdi”, immár két helyszínen: aznap délután a népkerti „Edison mozgóban”, este pedig az „Uránia-palotában”. A Vigadó villanyvezetéke azonban olyan gyengének bizonyult, hogy ott előadást egyáltalán nem lehetett tartani.17

1 VV, 1912. dec. 19.

15 VV, 1911. okt. 15., 22., 29., nov. 7.; VRÚ, 1911.szept. 24., 27.; HL Számv. bev. szlakönyvek 1911.

16 VV, 1912. ápr. 2.

17 HL Tan. ir. II. 1076/1912.; VRÚ, 1912. máj. 11., 12.

64