A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből

repeltek. A megnyitó előadáson a színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség, sőt a nagy tolongás miatt a rendőrségnek állítólag be is kellett tiltania a jegykiadást. Pékár Gyula 3 felvonásos darabja, a Napóleon került színre „160 színesen vetített s egy csomó mozgófényképben”, melyet „zajos tetszéssel fogadott a közönség”. Ezt követte november 17-én és 18-án este az Orosz-japán háború, szintén 3 felvonásban, 190 színes vetített és 24 mozgófényképpel. Délután ezeket külön levetítették a tanuló ifjúságnak. A 20-i műsor fénypontját a Parsevál katonai léghajó jelentette: „természetben látni fogjuk a Parsevál felszállását, mely hatalmasan emelkedik a magasba, mint egy bátor sas”. Ezen a vasárnapon az előadások délután 4 órakor kezdődtek, majd folytatódtak fél 6, fél 7 és este 8 órakor. November 24-től két este, újabb tudományos előadásként, Pékár Gyula „második remekművét”, a XIX. századot tűzte műsorára az Uránia. Előzőleg, 22-én „világesemények, aktualitások” kerültek a közönség elé, a 23-i előadás pedig - ahogyan hirdetik - „tömérdek mulatságos mókával van teli tűzdelve”.5

A további híradások is mutathatják, hogy a szűkebb, polgári-értelmiségi réteghez szóló, vetített és mozgóképekkel illusztrált felolvasásokkal szemben a rentabilitás érdeke a nagyközönség által igényelt hagyományos mozi előadásokat követelte meg. És bár voltak még közönséget vonzó tudományos műsorok, mint például a szezon legszebb előadásaként beharangozott Úr Jézus Hock Jánostól (3 felvonásban, 180 színesen vetített és 12 mozgó képben, melyhez külön egyházi zenét állított össze a mozi)6, a műfaj néhány hónap elteltével háttérbe szorult a kínálatban.

A műsor ekkortájt 7-10 rövidebb, természetes, életkép, humoros, kacagtató és több más műfaji jelzővel megkülönböztetett filmecskéből állt, középpontjában a hosszabb, többnyire már három felvonásos fekete-fehér néma filmdrámával. Nem hiányozhatott a „Pali-kép”, de rendeztek “Pali-estélyeket” is, amikor csak a filmburleszk első számottevő alakjának, a hazánkban Paliként megismert francia André Deed humoros csattanóval végződő történeteit játszották. Ízelítőül az Uránia színház 1911. február 11-12-i műsora: „1. Sardiniai halászat, természetes / 2. Egy nehéz fogas, humoros /3. Egy mozgalmas lakodalom, humoros / 4. Egy pillangó élete folyása / 5. EGY HERCZEG SZERELME, dráma / 6. Gyuri az intézetben, humoros / 7. Konfliktus apa és fia között, életkép / 8. Pali meg van bolondulva, eredeti komikus”.7

A Fekete Sas mozi 1910. november végén bejelentette, hogy „ezután mindig egy egész színdarabot mutat be. Most a Markotányosnő című darabot játsszák, lesz Pali kép s bemutatják Ferencz József király boszniai útját”.8 Az 1910-es évek derekától a mozik hirdetéseit gyakorta vezeti fel a „két sláger” kifejezés; ilyenkor egy előadáson két több felvonásos filmet is levetítenek, legtöbbször a drámai műfajt vígjátékkal párosítva.

5 Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban: VV), 1910. nov. 10., 15., 17., 19., 20., 22., 23., 24.; HMV, 1910. nov. 18.

6 VV, 1910. dec. 29.

7 VRÚ, 1911. febr. 10.

8VV, 1911. febr. 10.; VRÚ, 1910. nov. 27.

62