A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája

amely az ő elhivatott, minden nehézséggel szembeszálló szellemi-lelki indíttatása nélkül nem épült volna fel. Kevés lelkésznek adatik meg, hogy életében két templom is hirdesse egyházi munkásságát. Az 1912-ben Hódmezővásárhelyen felszentelt Dávid Ferenc „emlék-templom” és az 1937-ben Dunapatajon felszentelt Unitárius becsület temploma Barabás István lelkészi munkásságának ékkövei, amelyek a két alföldi település városképét jelentős mértékben meghatározzák.

Barabás Istvánnal 1905-ben olyan ember érkezett városunkba, aki meg tudta találni az egyensúlyt választott hivatása, a család és a közügyek között. Isten hívó szavának engedelmeskedve hagyta el azt a helyet, amely minden ember életében a legfontosabb. Szülőföldjén, és nem messze onnan, a kincses Kolozsvárban szívta magába azt a bátor következetességet, tisztességet és letisztult, józan műveltséget, amellyel minden ügy mellé oda tudott állni. Hódmezővásárhely szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezekből a kincsekből több mint két évtizeden keresztül részesült.

1913-ban Ribiczey Erzsébet személyében olyan házastársat és egyben munkatársat is kapott, akivel együtt vallották, másokért munkálkodni, a magyar jövőért, a magyar családért, és a magyarság fennmaradásáért küzdeni és erőfeszítéseket tenni sokkal előbbre való az egyéni célok elérésénél.

Barabás István lelkészi szolgálata alatt a hódmezővásárhelyi unitárius templomban és papiakban élénk társadalmi élet folyt. A két világháború közötti város nyüzsgő szellemi életéből a lelkész és a felesége is jelentősen kivette a részét. Mindketten lapszerkesztői tevékenységet105 folytattak és ez budapesti éveik alatt is meghatározta mindennapjaikat. Életükben az ifjúság oktatása első helyen állt, s ez többféle formában is megjelent. Barabás István Hódmezővásárhelyen és később Budapesten is végzett hitoktatást, felesége pedig hosszú évtizedekig pedagógusként dolgozott az alföldi városban. Arra vonatkozóan, hogy a fővárosba költözésük után hol, vagy egyáltalán tanított-e, nem áll rendelkezésünkre semmilyen forrás, ellenben a budapesti Unitárius Nőszövetség életében biztosan részt vett. Mindezeken túl a gyermekekkel való foglalkozás egyik legékesebb bizonyítéka éppen az általa, leányuk, Barabás Erzsébet részére készített feljegyzések sokasága, amelyekben férjének állított emléket.

l05Barabás Istvánné 1921 és 1922 között a MANSz helyi körének lapját, a Magyar Asszonyok Lapját szerkesztette, mely a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár helytörténeti részlegében kézbe vehető.

55