A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: Barabás István unitárius lelkész élete és egyházi pályája
összes épületek át és használatba vehetők legyenek.”50 A határidő betartása nem sikerült, mert az új iskola, a lelkészi és kántortanítói lakás csak 1907-re készült el. A további építkezések fedezésére az egyházközség 1908-ban 40 kataszteri holdas tanyát vásárolt, amelynek 42 ezer aranykoronás vételárából a foglalót és a 4000 koronás átírási költséget Kovács József előre kifizette, és csak ezután kértek kölcsönt a templomépítésre a kolozsvári egyházi központtól. Barabás szerint Kovács József „a templomépítésnek sem örült úgy, mint ennek a vásárnak. És igaza volt! Ez a föld lett dajkáló anyánk, amikor Erdélyt és vele együtt az egyházi és állami támogatást is elveszítettük. A föld mentette meg iskolánkat is, amit gonosz kezek meg akartak fojtani.”51 A vásárhelyi unitárius templom építése 1908 őszén kezdődött azon az 590 négyszögöles területen, amelyet az Egyházközség a lelkésznek és a gondnoknak köszönhetően kapott meg. Az egyházi központtól kapott 55 ezer korona kölcsönt Barabás István járta ki. Az országos gyűjtésből 4100 korona folyt be. A hódmezővásárhelyi hívek 1000, az Angol és Külföldi Unitárius Társulat 596, a Budapesti Unitárius Egyházközség 500 koronát adományozott a templom építésére. A gótikus stílusban készülő templom építésével 1910-ben Kruzslicz Károly és Libor József építészeket bízták meg. Az orgonát, amelyet Rukovina János (1867-1929) szegedi orgonaépítő mester készített el, Kovács József és felesége adományozta. A harangot a soproni Seltenhofer Frigyes és testvére, Lajos öntötte, akik a magyarországi protestáns templomok építésében különösen nagy szerepet vállaltak. Az úrasztalára az abban az időben ritkaságnak számító értékes szentíráskiadást, a Tóthfalusi-féle Képes Szent Bibliát Barabás István ajándékozta.52 Az úrasztalát, a térítőkét, a kle- nódiumok és a keresztelőasztal takaróját Kovács Józsefné Zimmermann Anna készítette, amely 870 aranykorona értékű volt. A felekezeti megbékélés jelét vélhetjük felfedezni abban, hogy az úrasztali térítőt a hódmezővásárhelyi unitáriusok tevékenységét a korábbi évtizedekben hevesen ellenző református lelkész, Karancsy Dániel leánya készítette el. A főbejárat színes üvegablakait Bánfi Máté alkotta.53 A templomot 1911. október 29-én nyitották meg. Az első, úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteleten a vásárhelyi római katolikus, a református és az evangélikus egyházközség is képviseltette magát.54 A „Dávid Ferenc emlék-templom”55 felszentelésére 1912. május 5-én került sor. Az ünnepségre Vásárhelyre érkezett Ferencz József püspök és Fekete Gábor 50MUEL, IV. Egyházközségek levéltára - Hódmezővásárhely, IV/6. 1. doboz. 1. tétel Alapító levelek, birtokkal kapcsolatos iratok, szerződések, biztosítások, jelentések, adóívek stb. Építkezési szerződés, 1906. július 11. “RETKES Attila 2016. 11-12. “RETKES Attila 2016. 12. “RETKES Attila 2013. 16-17. “RETKES Attila 2016. 12. 55A hódmezővásárhelyi unitárius templomot Dávid Ferenc születésének 400. évfordulóján kezdték el építeni, ezért Barabás István Dávid Ferenc emlék-templomnak nevezte el. Ld. BARABÁS István: A Dunapataji Unitárius Egyházközség. Fővárosi Nyomda Rt. Budapest, 1938. 50. 44
