A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Adattár - Kovács István: Helyesbítések, kiegészítése és új szócikkek a Hődmezővásárhelyi életrajzi kalauz című könyvhöz
pító karnagya. Számos gyermek-, női és vegyeskari művek, zenés irodalmi színpadok, népi játékok, műdalok és operák fűződnek a nevéhez. F.m.: A hét betű. Az aranycipő. Kész az esküvő. A király kenyere. Suli muri (gyermekoperák); Vásárhely kővel van kerítve (1994, népdalkórusok); Két kórusmű Bethlen Gábor emlékére (1995) Forrás: promenad.hu, 2016. jan. 10. Irodalom: VCSMH, 1985. márc. 4.; W, 1993. máj. 20.; Vásárhelyi almanach. 264-265.; VL, 2011. 4. 8-9.; VL, 2012. 2. 20.; DV, 2014. jan. 17., www.wikipedia STRANZ GYULA (*?, 1885 fSzombat- hely, 1940) orvos. Budapesten avatják orvosdoktorrá. Pályáját a fővárosi Jendrassik- klinikán kezdi tanársegédként. 1911-ben a vásárhelyi kórház újonnan kialakított belgyógyászati osztályának vezetőjévé nevezik ki. Szaktudása mellett járatos volt a laboratóriumi munkában, a röntgen vizsgálatokban és a kórboncolásban is. Ettől kezdve a laboratóriumi és röntgenvizsgálatok is rendszeressé válnak. 1919-ig vezeti az osztályt, majd Szombathelyre kerül. 1920 és 1929 között a belgyógyászat vezető főorvosaként a laboratórium, kórbonctan, kór-szövettan, röntgen- és fertőzőrészleg is hozzá tartozik, de ő a pulmonológus is a neurológus is a kórházban. Később a kórház igazgató- helyettese is. Forrás: Szombathelyi Pantheon = viasanc timartini.eu; www.sooele.hu/7ews rd =ssl#a= stranz+evula; Szenti Tibor 2006. SZABADOS MÁRTON, id. (*Hmv, 1895. okt. 19. fHmv, 1980. jún. 28.) szabómester. Több évi segédeskedés után 1918-ban nyit önálló műhelyt a Kálvin tér és a Táncsics utca sarkán álló egykori Újhelyi-házban. 1924-ben az újonnan épült Hajdú-házba (ma Emlékpont Múzeum) költözik. 1930 és 1944 között a Szentesi utcába helyezi át műhelyét. 1945 után önálló kisiparosként a Sárkány utcában dolgozik. Leánya Szabados Lenke Zsuzsanna vegyész, fia ifj. Szabados Márton irodavezető. Forrás: Fejérváry József 1929.; Édesné Szabados Erzsébet közlése. SZALAI GYÖRGY (*Hmv, 1936. ápr. 14. |Hmv, 2002) fagottművész, zenetanár. A szegedi Állami Zenetanárképző elvégzése után a tanítást Rúzsán kezdi, majd Algyőn tanít. A vásárhelyi Állami Zeneiskolához 1958-ban kerül fafúvós és szolfézs tanárnak. 1969 és 1978 között a Szegedi Szimfonikus Zenekar szólamvezető fagottosa. Ezután Vásárhelyen és Szentesen tanít. Egyik alapító tagja a Vásárhelyi Fúvósötösnek. Irodalom: Vásárhelyi almanach 271-272. SZARVAS ISTVÁN (*Szegvár, 1915. nov. 30. |Hmv, 1961) fényképészmester. Gyermekkori betegsége miatt tolókocsiba kényszerül. A fényképész mestervizsgát Till Aran műtermében teszi le. A második világháború alatt Bácsbodokon, majd Nagykőrösön dolgozik. 1947-ben Vásárhelyen, a Kinizsi utca 6. sz. alatt nyit műtermet. 1951- ben bekényszerítik a Fényképész Szövetkezetbe, ahol 1953-ig dolgozik. Az 1956-os forradalom idején minden helyszínen megjelenik tolókocsijával, ezért folyamatos zaklatásokat, éjszakai házkutatásokat kénytelen elszenvedni. Az üldöztetés felőrli idegrendszerét, öngyilkosságot követ el. Forrás: http://data.hodmezovasarhely.hu/docs/ lnfobox/helyi_ertektar/hodmezovasarhely_foto története SZÜRY GYÖRGY (*Kiskunmajsa, 1916. okt. 10. fSzeged, 1993. nov. 29.) színész, színházigazgató. 1951-ben a vásárhelyi Kölcsey Színház igazgatója. Szerepel a Kőszívű emberfiái, Az aranyfej és Robog az úthenger című filmekben. Forrás: http://www. imdb. com/name/nm TÁRKÁNY SZŰCS FERENC (*Hmv, 1931. nov. 11. fHmv, 2016. febr. 21.) földmérő mérnök. A gimnáziumi érettségi után származása miatt nem tanulhatott tovább. A pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál kap állást. Osztályidegen volta ellenére nyolc éven át topográfusként titkos katonai térképeket készít! Az 1960-as évek közepén 356
