A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Adattár - Kovács István: Helyesbítések, kiegészítése és új szócikkek a Hődmezővásárhelyi életrajzi kalauz című könyvhöz

KISS JÓZSEF (*Hmv, 1901. márc. 31. tBp., 1991. máj. 27.) ÁV őrnagy. Tanonciskolát végez, majd mezőgazdasági cseléd.

1921-től asztalossegéd. Budapesten a Magyar Acélárugyárban, a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyárban, a Wömer J. és Társa Gépgyárban, az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban, a Benisch József és Társa Temetkezési Cikkgyárban dolgozik. 1944-ben portás Dr. Érti János Jutagyárában. 1945 és 1948 között a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságán politikai, internálási, és bűnügyi előadó. 1948- ban rendőrtiszti alapvizsgát tesz. Ettől kezdve a BM munkatársa, üdülővezető, csoport- vezető. 1951-től őrnagy.

Forrás: www.abtl.hu/ords/archontologia

KISS SÁNDOR (*Békés, 1924. máj. 14. Gádoros, 2016) ref. lelkész. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen és a Lelkészképző Intézetben szerez oklevelet. Két évig Debrecenben segédlelkész, majd rövid ideig Békésszentandráson. 1949-től 1954-ig vallásoktató lelkész Orosházán. 1954-1956- ig beosztott lelkész a békési gyülekezetben. 1956 és 1965 között a Vásárhely külterületéhez tartozó pusztaközponti gyülekezetben szolgál. Három tanyai iskolában szervezi meg a hitoktatást. Kerékpárral jálja a településeket. 1981 és 1993 között az orosházi gyülekezet előbb beszolgáló, majd megválasztott lelkipásztora. Nyugdíjasként Gádorosra költözik, ahol 2012 őszéig látja el a lelkészi teendőket. A település 2003-ban díszpolgárává választja. 2009-ben Dobos Károly-díjat kap. Szakcikkei a Református Egyház című folyóirat valamint a Teológiai Szemle hasábjain olvashatók.

F.m.: Képek ismeretlen református egyházak történetéből. Bp., 1993.

Forrás: www. ttre. hu/hirek/keruleti/elhunyt-kis- sandor-1924

KOLLER FERENC (*Hmv, 1871. jan. 4. fBudapest, 1955) hegedűtanár, zeneiskolai igazgató. Zenei tanulmányait a szegedi városi zeneiskolában, majd a Nemzeti Zenedében végzi, végül a Zeneakadémián

folytatja, ahol Hubay Jenő a tanára. A budapesti Operaház hegedűse, majd Bécsbe kerül az Oscar Strauss szimfonikus tánczenekarába. Ezt követően a budapesti Népszínház hangversenymestere. Később kecskeméti zeneiskola hegedűtanára és az ottani Függetlenség című napilap szerkesztője. Kecskemétről 12 évi tanárkodás után átkerül Szabadkára, ahol 4 évig tanít, és az iskola helyette igazgatói tisztét is betölti. A Szabadkai Filharmonikus Társaság hangversenymestere és helyettes karnagya. 1920-tól a Miskolci Zeneiskola igazgatója. Nevéhez fűződik az új zeneiskola, a Zenepalota felépítése 1927-ben. A Miskolci Hangverseny- zenekar vezetője. 1937-ben vonul nyugdíjba.

Forrás: Vargáné Zalán Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között = Hermann Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc 1980. 154-207.; Dobrossy István (főszerk.): Miskolc története V/2. 86.'

KONCZ PÁL (*Hmv, 1951. okt. 3. fVeszprém, 2015. júl. 12.) könyvrestaurátor, muzeológus. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum műtárgyvédelmi osztályának vezetője, a Veszprémi Múzeumegylet vezetőségi tagja. Negyven évig a múzeum arculatának, tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységének meghatározó személyisége. A restaurálás és a kulturális örökség területén végzett szerteágazó munkássága országszerte és a határokon túli magyarság körében is ismert. Forrás: ww.mgonline.hu/bucsuzunk-koncz-pal- tol

KOVÁCS ADÉL, MAHUNKA IM- RÉNÉ (*Hmv, 1860 tBudapest, 1932. máj.

12.) adományozó. 1884-ben feleségül megy Mahunka Imre józsefvárosi neves bútorgyároshoz, későbbi nemzetgyűlési képviselőhöz. Férje halála után 1930-ban a II. kér. Kavics utcai házát a fővárosnak adományozza szegény gyerekek részére. A ház Mahunka Imre Otthon néven száz gyermeknek ad otthont és tanulási lehetőséget. Az épület kertjében felállítja saját szobrukat

351