A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Emlékezés - Szigeti János–Presztóczki Zoltán: Emlékezés Varsányi Péter Istvánra
Emlékképek tolulnak elém. A Malom utca 4. számú kertes ház lépcsőjén doktori szigorlatára készülő fiatal tanár, aki már hajnalban tanulja a nehézvértezetű história adatait. Monsieur Péter és Madame Éva, akik friss házasok lévén, Párizsba utaznak, s elküldik nekem az Invalidusok dómjából Napóleon síremlékét ábrázoló képeslapot. Édesapámmal, Jenő bácsival kedélyesen anekdotázó Varsányi házaspár. Péter számára a vásárhelyi öreg alma materek, Újváros, a Kossuth szakközép, majd Grezsával és Földesivei fémjelzett Bethlen, egy-egy oktatási műhely, mindenkor az alkotómunka tereit jelentette. A Kossuth- osokkal tanulmányi kirándulásra indult, hogy ebből a forrásanyagból, élmény-kútfőből nagyszerű opusz kerekedjen ki. Kedves Péter! Korán lenne leírni a következőt: „Cursum consummavit, fidem servavit”. Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Szemere vagy éppen Szathmáry Mihály honvéd- ezredes, Garzó Imre, Csemovits Péter és hogy messze jussunk, a körtöltésen túlra, a nagyszerű Rozsondai Károly; a felsorolás korántsem teljes, megelevenednek kutatásai és írásai nyomán. Ez a sokoldalúság a Paraszt-Párizs keze nyomát viseli, vagy a Hűség Városáét, Sopronét, ki tudja ezt megmondani. Péter több, mint helytörténész, inkább város-régió- ország-Közép- és Kelet-Európa-histórikus, kár lenne őt korlátok közé szorítani. Ha a Sze- remleit követő második nemzedék legjelentősebb irodalomtörténésze Grezsa professzor, úgy a szombathelyi tanszékvezető főiskolai tanár ugyanaz a történettudomány területén, mint egykori gimnáziumi igazgatója. E sorok írója abban a helyzetben van, hogy közelről és távolabb is figyelhette Varsányi professzor egyre jobban kiteljesedő életművét. Oeuvre-jét reprezentálják könyvtáram könyvespolcát megtöltő könyveinek és tanulmányainak sora. Indeficienter: Lenyűgöző munkásság, amely a legnagyobb magyarról, Széchenyiről írt szakdolgozatával kezdődik, s remélhetően nem fejeződik be a soproni tanítóképzőről szóló könyvével. Quem dii odere, paedagogum facere. Hódmezővásárhely és Szombathely városa hálás, mert Péter masvarrá nevelte diákjaités hallgatóit. A jóisten adja még sokáig, hogy emlékezete a Bethlen-gimnázium Pantheonjába kerüljön, Imre Sándor, Sipka Sándor és mások emléktáblája mellé. Tegyük hozzá, annál életszerűbb, minél később! Veduta: hosszú évtizedekre tekint vissza képeslap-gyűjteményem, amelynek egyik legönzetlenebb „beszállítójaként” tartom számon. Az általa küldött veduták múzeumi értékűek. Hozzám küldött képeslapjainak szövegei valóságos kis tanulmányok, eszmefuttatások, esz- szék, helyzetértékelések, jellemrajzok, arcélek. Összegzésül: három évtizeddel majdani centenáriumod előtt, kívánom, hogy még sok örömed teljék családodban, munkádban, minket pedig ajándékozzál meg újabb és újabb Varsányi-opusszal. Hód-vize-partján, 2008. november 3. Szigeti János Kedves Varsányi Professzor Úr! Kedves Péter! Az események azonban szomorúan alakultak. Előbb Éva, néhány nappal később, június 20-án Péter is eltávozott az élők sorából. Nyugodjatok békében! 266
