A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Polgár Mihály: A H.-m.-vásárhelyi Újtemplom építtetésének rövid leírása (1819)

A h. m. vásárhelyi Új Templom építtetésének rövid leírása. írta Polgár Mihály prédikátor 1819-ben2

Előre való jegyzések3

Mikor a h. m. vásárhelyi ref. Ekklésia az 0 Templomot építtette /: először ugyan a tornyot 1713 és 1714. annak utána pedig magát a templomot 1720 és 21-k esztendőkben:/ úgy látszik, hogy nem igen nagy számmal lehettek még akkor a vásárhelyi lakosok. Mert bár mind reformátusok lakták is még akkor Vásárhely városát, - bár hihető légyen is az a mit ezen protocollum4 10-k pagináján olvasunk, hogy t. i. már jóval a templomépítés előtt, az el pusztult szent erzsébeti, kutasi, csomorkányi, batidai, kopáncsi, szent tornyai, kaszaperi, mártélyi sat. lakosok nagyobb bátorságnak okáért egy helyre telepedtek le a vásárhelyiekkel: mind az által úgy látszik, hogy abban a nem igen nagy templomban még akkor, mikor épült, könnyen meg férhettek a lakosok - pedig a mint alább meg fog íródni, még akkor egy kisded karnál V. chorusnál5 nem volt több a templomban.

Kevés idővel azonban az 0 Templom épülése után nagyon meg kezdett szaporodni ezen ref Ekklésia tagjainak száma - mely szaporodásnak a többek közt ezek voltak az okai:

1. A nagy méltóságú gróf Károlyi família, mely ezen városnak anno 1717. birtokába jutott, idegen volt mindég a vallásért való üldözéstől. Ha történtek is itt háborgatások, azok a kegyes grófoknak tudtok és akaratjok ellen történtek, - és a másutt történtekhez hasonlíttatva csekélységek voltak. Sok más helyeken üldöztetvén tehát a reformátusok úgy jöttek Vásárhelyre a grófok szárnyai alá, mint bátorságos menedékhelyre. Gróf Károlyi Sándornak Ekklésiánk iránt mutatott kegyességéről lásd ezen protocollum első része 8-ik pagináját. Gróf Károlyi Ferentz kegyelmességének pedig bizonyságos az a szép levél, mely Ekklésiánk archívumában tartatik, melyet a kegyes gróf nagy pecsétje alatt ki adván, bizonyossá tette ezen Ekklésiát a maga és successori6 szemében, hogy

2 A kézirat megtalálható a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség (HÓRE) irattárában, a Szőnyi Benjámin-féle jegyzőkönyvben, amelynek üres oldalaira jegyezte le Polgár a templomépítés krónikáját. Későbbi számozás szerint az 50-60., üres lapokat is számolva a 182-192. oldalakon. (P. Z.) Jegyzetekkel ellátta: Szeremlei Sámuel és Presztóczki Zoltán. A szöveg helyesírását a mai magyar nyelvhez igazítottam. Az igazítás során mintául szolgált: Kis Bálint: A Békés-Bánáti Református Egyházmegye története (1836). Közreadják: Gilicze László, Kormos László. (Dél-alföldi évszázadok 5. Szerk. Blazovich László, Szabó Ferenc.) Békéscsaba, Szeged, 1992.

3 Polgár Mihály megjegyzése az oldal szélén: NB. Hogy elébb épült a templom tornya, mint maga a templom, annak az az oka, mert az a vájugból épült templom melybe addig jártak, még elég erősnek látszott és sajnálták elrontani. De az után csak ugyan kéntelenek voltak a kő torony mellé kő templomot építeni.

4 Protocollum: jegyzőkönyv (P. Z.)

5 Kar, chorus: itt templomi karzat (P. Z.)

6 Successor: utód, örökös (P. Z.)

23