A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Emlékezés - Dr. Csokán Péter: Baksa Lajos és családja

umi épületet, a városházát, a városi szemkórházat, az izraelita hitközség székházát, a kikövezett útburkolatokat és egyéb urbanizációs eredményeket. A közoktatás során is fontos eredmények születtek: földműves iskola létesült, felépült a Szabadság téren a Polgári Fiúiskola Baumgarten Sándor építész tervei szerint, illetve az egykori uradalmi présházban 1892 őszétől megkezdte működését az óvónőképző a szakma országos tekintélyének számító Peres Sándor vezetésével. A fontosabb magánépületek közül kiemelhetjük Kovács József haltéri (Hősök terei) házának kibővítését 1894-ben, vagy szomszédjának, Cz. Nagy Györgynek három évvel később megvalósult bérház-építkezését. A millennium időszakának gazdasági fellendülését Vásárhely a fejlődése szempontjából jól használta ki.

Negyedik előadónk, Triznya Arnold történész Baksa Lajos életútjának megkerülhetetlen részéről számol be. Baksa volt az első regnáló polgármester, akit egyháza, a református eklézsia helyi világi elnökévé megválasztott, méghozzá 1893 januárjában. Ez is bizonyítja, hogy az új polgármesterrel szemben hatalmas elvárásokat támasztottak. E tisztéről 1895 augusztusában mondott le, bizalomvesztésre hivatkozva.

Baksa Lajos más egyházi funkciókat is betöltött: polgármestersége előtt a békés-bánáti református egyházmegye jegyzője is volt, illetve később ugyanitt tanácsbíró. 1907-től Budapesten élt családjával, mert a Református Egyetemes Konvent újonnan megszervezett előadói állására kérték fel. Az előadói állás a konvent adminisztratív vezetői feladatait jelentette: a harmadik legfontosabb egyházi vezető lett Baksa Lajos az országos egyházi, illetve világi elnök mellett.

CSÓKÁN PÉTER BAKSA LAJOS ÉS CSALÁDJA

A szerző dr. Baksa Lajos (1856-1916), városunk egykori polgármestere dédunokája, s hogy miért, annak Nobel díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert feledékenysége az oka. Történt ugyanis, hogy édesapám, prof. dr. Csókán Pál, hódmezővásárhelyi lakos, aki 1914-ben született és a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban maturált, a szegedi egyetem vegyész karán végzett, majd Szent-Györgyi Albert tanársegéde lett. Szent-Györgyi biztosította arról, hogy mentesíti a katonai szolgálat alól, ha behívnák a 2. világháború folytán. Mivel Szent-Györgyi 1937-ben kapta a Nobel díjat, akkor már nagy tekintélye volt és sok mindent el tudott intézni. 1941-ben, amikor a Délvidéket visszafoglaltuk, édesapám SAS behívott kapott (fiatalabbak kedvéért: ez a Sürgős, Azonnal, Siess rövidítése volt, s azt jelentette, hogy 48-órán belül meg kellett jelenni a hadtestnél), s elindították őket Újvidék felé. Valahogy értesítették Szent-Györgyit, akinek köszönhetően apám félútról visszafordulhatott. Ezek után már nem bízott abban, hogy ez mindig sikerülhet, s mivel Budapestről a Danuvia Fegyver, Motor és Gépgyártól meghívást kapott laboratóriumvezetői ál210