A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

Hatvani Sándor 48 éves sóstóhegyi lakos öngyilkossági szándékból meg mér­gezte magát. Búcsúlevelet írt és meghalt. Értesítették a csendőrséget és a nyíregy­házi királyi ügyészséget. A holttestet a nyírbogdányi körorvos megvizsgálta. Meg­állapította a halál okát, de majd boncolás tisztázza, hogy mivel is ölte meg magát.31 Hogy miért az öngyilkosságot találta egyedüli ídvezítő megoldásnak, utolsó üzene­te tartalmazhatta, de azt nem ismertette a tavaszi hírmondó, ami talán el sem jutott Hódmezővásárhelyre, mert oda nyírségi kurír elvétve sem járt. A mi figyelmünket is elkerülte volna, ha a költő hagyatékában fenn nem marad boríték és címzés nél­kül, 1942. március 21-i keltezéssel anyai nagynénje, Szász Béláné Vöröss Emília Marosvásárhelyről érkezett, édesanyjának, özv. Vöröss Istvánné Szigethy Máriá­nak írt levele a hódmezővásárhelyi Sarolta utcába. Ebben férjére, Szász Bélára panaszos, befejezésül unokatestvéreit említi a haláleset kapcsán: „Annuskának akarok írni, tegnap kaptam tőle levelet, s írja, hogy Hatvani meghalt. A részleteket ő sem tudja. Júlia az én címem kérte tőle! Szegény Júlia! Ha tudná, hogy most én is támogatásra szorulok, aligha kérte volna...” Talányos mondata az elhunyttal fel­színesnek nem, ridegnek inkább nevezhető kapcsolatra utal, a szófukarság bőséges annotációt kínál. Szász Béla a megismert dokumentumok szerint 1881. szeptember 26-án, Ma­rosvásárhelyen született, Szász István és Birtalan Julianna gyermeke. Mint volt maros vásárhelyi rendőrkapitány, 1924-ben kért betelepülési engedélyt, majd ennek birtokában visszahonosítási az ekkor Hódmezővásárhely П. kerület, Zrínyi utca 75. szám alatt lakos. Közvetlenül a belügyminiszterhez intézett kérelmére válaszul, a címzett utasítására, Soós István polgármester 1926. április 23-án határozatban tájé­koztatta, hogy az 1879. 4. t. c. és az 1922. VII. t. c. 24. §, és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 167, 335/1922 B. M. számú körrendelet értelmében milyen ok­mányokat kell kérelme elbírásához pótlólag becsatolni: 1.) életkorát igazoló szüle­tési anyakönyvi kivonatát, 2.) leszármazása igazolására természetes apja születési és házassági anyakönyvi kivonatát, 3.) erkölcsi bizonyítványt, 4.) vagyoni bizo­nyítványt, 5.) hatósági bizonyítványt hódmezővásárhelyi tartózkodásáról, 6.) nyi­latkozatot, miszerint állandó jelleggel Magyarország jelenlegi terültén kíván letele­pedni, s visszahonosítás esetén nem szorul sem az állam, sem a város támogatására. 7.) foglalkozását igazoló okiratot, 8.) politikai megbízhatóságát igazoló okiratot, 9.) nyilatkozatot, hogy visszahonosítás esetén mely települést kéri illetőségi helyéül. Záradékként igazolnia kell, hogy 1918. november 1-től a visszahonosítási kérvény benyújtásáig hol lakott, mi volt a foglalkozása. Ha ez idő alatt a trianoni békeszer­ződés által más állam területéhez csatolt helyen vagy egyéb külföldön lakott, fel kellett sorolni, hogy hol, mennyi ideig és mi célból tartózkodott ott. Ha 1921. már­cius 1. előtt nem Magyarország területén lakott, igazolnia kellett, hogy mikor és honnan költözött Magyarország területére. Ha elszakított területről, igazolnia kel­lett, hogy kért-, kapott-e beköltözési engedélyt a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Nyírvidék. 1942/54. sz. (10. évf. 03. 07.) 1. 198

Next

/
Thumbnails
Contents