A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

A П. Rákóczi Györgytől 1651-ben donatiót kapott Bán (kisdobai) család hód­mezővásárhelyi ágán István felesége 1760-ban Tőkés Erzsébet, ugyanitt és ugyan­ebben az évben János hitvese, Lugossy Ilona. János és Ilona harmadik gyermeke az 1771-ben szintén ott született István a helybeli Tóth Erzsébettel 1799-ben házaso­dott, 1823. november 30-án keresztelt Sámuel fiuk 24 éves korára Tiszabura jegy­zője, ’48-as nemzetőr. Az 1580-ban hevesi, borsodi, nógrádi területekre Rudolf királytól adományban tényleges birtokjogot nyert Mocsáry (bocsáry) György ágán Dénes táblabíró és Starsinszky Judit második gyermekével, az 1829-ben született Emmával házasodott. Első négy gyermekük korán meghalt. Az ötödik, Izabella keresztelője 1866. június 16-án, Miklósé 1873. augusztus 23-án volt Tiszaburán.4 Sógorának, Mocsáry Ferenc kenderesi nagybirtokosnak (neje Simon Rózái), a ’48- as szabadságharc egyik honvéd tűzmesterének népfölkelő százados Dénes fiától (neje Komáromi Ilona) való unokája a családfát a gályarab Komáromi Sülye Mihá- lyig visszavezető, államjogból doktorált dr. Mocsáry Lajos. Fegyvemeken, 1915. november 19-én született, а П. világháborúban Hadik-huszár, a nyíregyházi 4. hu­szárezred 4. lovasszázadának hadnagya.5 1887 áprilisában, a nagybecskereki lelkészegyesületi közgyűlésen, mint „25. korévén tűi lévő segédlelkész, ki iskolai és szolgálati bizonyítványa jelessége által társai között előnyösen ismeretes az egyházi hivatalban már egy éve”, Tiszaroffról Makóra, Csécsi Miklós lelkész mellé kapott kinevezést (jegyzőkönyvben rögzítet­ték, sajtóban nem). Feladata, a tényleges lelkészt felváltva „halottakat temetni, ün­nepeken legátusi teendőt végezni, canonicus órákon prédikálni, confirmándusokat oktatni.” Szolgálati helye az öt évvel azelőtt avatott Makó-újvárosi református templom, és a szintén ekkor készült, két tantermet, két tanítói lakást befogadó lel­készlak. Évi 500-800 forintos fizetésen felüli juttatás a palástdíj és lakhatás a paró­kián. Ugyanezen a közgyűlésen hallgatta Csiky Lajosnak, a Debreczeni Protestáns Lap felelős szerkesztőjének nyomtatásban is megjelent előadását, miszerint „belmissiónak nevezzük azon munkálkodást, melyet a hitben élő keresztyének könyörülő szeretete, többnyire a hivatalos egyházon belül, az egyház szellemében és szolgálatában a keresztyén nép testi, szellemi erkölcsi és lelki nyomora enyhíté­4 Izabella esküvője 1895 előtt volt, ezért nincs látható anyakönyv. Miklós augusztus 15-én szüle­tett, az 1899. év burai házassági anyakönyv 5. bejegyzése szerint. 5 KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok 1-11. k. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Bu­dapest, 1911—1932. A „donatio” latin szó, jelentése: nemesi birtokadomány. A 7. kötetben a Mocsáry család esetében apánál, fiánál egyező születési és halálozási évszámokat közöl. Emma sógornőjének, Ferenc feleségének vezetékneve Simon, nem Chimon. Fiuk, ifj. Ferenc, 1868. április 16-án született Kenderesen, nem a szabadságharcban, hanem később honvédszázados. A 11. kötet Függelékében a Bán családnál nemzedéknyi tévedéssel cseréli föl a két Erzsébetet. SCHÖNHERR Gyula (szerk.): Magyar nemzetiségi zsebkönyv. Második rész. Nemes családok I. k. Franklin kiadása, Budapest, 1905. A kiadvány szerkesztője a Magyar Heraldikai és Genea­lógiai Társaság titkára. BENE János-SZABÓ Péter: A magyar királyi honvédhuszár tisztikar 1938-1945. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 2003. Dr. Mocsáry Lajos életrajzi szócikkével (446.); MOCSÁRY Lajos: Adatok Komáromi Sülye István gályarab életéről, családjáról. Nagy- templomi Gyülekezeti Élet, 1977/3. 37-41. 188

Next

/
Thumbnails
Contents