A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Dobos Irma: Földtani térképezés 1950-ben Hódmezővásárhely és Mindszent környékén

„A csiga háza gömb-kúpformájú felfelé hosszasan emelkedő és éles csúcsban végződik. A csiga szájadéka jelentős nagyságú a házához viszonyítva. A csigahéj fényes, meglehetősen erős, sima a növekedési vonalak mentén még erősebb és jól felismerhetőek. A növekedési spirál (3 %-4) határozott fokban követik egymást és élesen láthatók a varratvonalak és az utolsó kanyarulat mentén határozottan kiszélesedik és már nincsen kanyarodás, kiegyenesedve megszűnik. A szájadék jelentősen kiszélesedik és határozott körvonalú az alsó részén a kanyarulata kiegyenesedő. A felső részén kivastagodva csúcsosodó. A szájadékának pereme éles, alul kissé előre áll. A köldök nagyon szoros előre ugró szegéllyel kissé fedve. Az én legnagyobb példányom mérete 2,18-2,11 mm-t tesz ki.

Molnárné, akinek tiszteletére az új fajt elneveztem Kocs községnél csaknem 60 példányt gyűjtött és az anyagot rendelkezésemre bocsátotta. A balatonszentgyörgyi anyagból pedig csak egy példány került elő és ennek nagysága (3 2/3 kanyarulattal) 1,91-2,28 mm volt. Ezt a példány az Állami Földtani Intézet Múzeumában helyeztem el.

A Brusina által leírt fajok közül ez az új faj eltér, mert nem egyezik a Valvata ranjinai fajjal, attól jól megkülönböztethető, mert Brusinától leírt faj magasabb és szélesebb, csúcsosabb és házának domborzata félmagasságban felülmúlja az új fajét, mert ennek élmezője kisebb és méretében eltér a Brusina által leírt fajétól”. (Fordította: dr. Scheuer Gyula, 2017).

Soós Lajos (1879-1973, bal oldalt) és Horváth Andor (1913-1972) malakológusok

177