A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Dobos Irma: Földtani térképezés 1950-ben Hódmezővásárhely és Mindszent környékén

Mindkét térképlapon térképezéskor a negyedidöszaki (holocén, pleisztocén) képződményeknél idősebbek nem jelentkeztek, ami érthető is, hiszen viszonylag nyugodt településű, hosszadalmasan süllyedő területet képvisel a Dél-Alföld és eközben nagy vastagságú üledék képződött. Arra sem volt példa, hogy ezt a területet megbontotta volna kisebb vagy nagyobb földmozgás, amely olyan szerkezeti változást idézett volna elő, hogy hatására az idősebb képződmények a felszínre vagy a felszín közelébe kerültek volna. Földrengést észleltek legközelebb 1908-ban Kecskeméten, majd 1911-ben még a környéken is Nagykőrösön, Kerekegyházán és Lajosmizsén. A rengés kipattanási helyén, Kecskeméten a Baranyi-tanyánál iszapvulkán keletkezett, amelynek mélysége 4 km volt (Simon 1943). Ezt követően csak egészen gyenge földmozgást észleltek Szegeden és környékén.

A NEGYEDIDŐSZAKI KÉPZŐDMÉNYEK RÉTEGTANI BEOSZTÁSA ÉS GENETIKAI EGYSÉGEINEK KOR SZERINTI ELŐFORDULÁSA

10. kép: A negyedidőszaki képződmények réteg tani és korbeosztása (Kaiser M. 1995)

(Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tulajdona)

A legújabb rétegtani feldolgozás a korszerű vizsgálati eredmények alapján újraértékelte a negyedidőszak földtani képződményeit. Az Alföld, mint síkvidéki