A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…

Bikái, Szlatnak és Mágocs falvak sváb lakosai házába vagy mellé kerültek. A baloldali sajtó erős túlzásokkal jellemzi a „minden földi jónak részeit”, a Vásárhelyről elcsábított szegény családokat.49

1946 és 1956 között az államosítások és a kitelepítések elől, majd a politikai üldözések, és a szabadságharc leverése utáni menekülések, elsősorban Ausztrália, Németország, Észak- és Dél-Amerika felé történtek. A nagyobb földbirtokok államosítása után, a következő célpont a helyi nagygazda, középparaszti réteg lett, akiknek a belvárosban, főutcán lévő házaikat teljesen vagy részben államosították. A ház nélkül maradt családok külföldre menekültek vagy belső bujdosásba kényszerültek, úgy, hogy csak személyes dolgaikat vihették magukkal. Ha egykori házaikban maradhattak, örülhettek, hogy az egykori cselédlakást, alsó konyhát megkapták. Az utcai szobákba helyi vagy betelepített idegeneket költöztettek, évekre, évtizedekre kényszerű együttélésre kényszerítve őket. A belső vándorlók, kitelepítettek és idegenbe menekülők helyére érkeztek az ország más részeiből párthű kommunisták, katona- és rendőrtisztek, tanítók és tanárok, ide helyezett tsz elnökök, a fokozatos iparosításkor új vezetők és szakemberek. Családostól érkeztek, az egyedülállók gyakran itt kötöttek házasságot, a politikai változásokkal egy részük néhány év múlva vissza- vagy továbbállt. Ekkor terjedt el a rossz emlékű disszidálás, disszidens elnevezés, azokra, akik a törvényt kijátszva, a szögesdróttal, aknazárral védett határon át távoztak hazájukból. Egy-egy családból többnyire fiatal férfi, egyedül vagy baráttal, ritkábban családdal együtt főként a titói Jugoszlávia felé, ritkábban az osztrák-magyar határon át szökött ki. Néhány vásárhelyi elvándorló sors, a legkeményebb diktatúra éveiből:

Marton József helyi nagybirtokos a teljes vagyonelkobzás és a bebörtönzés elől menekült el az országból 1951-ben. Először Németországban, majd a Dél- Amerikai Venezuelában telepedik le. Vásárhelyi családi kapcsolat útján ismerkedik meg Kovács Arankával, akit meghívásos kiutazása után feleségül vett és ott alapítottak családot.

Ifj. Csáky Kálmánt rendszerellenes magatartása miatt vetették börtönbe, 1956- ban szabadult. Majdnem hat évig sikerült itthon bujkálnia, mikor újra elfogták és bebörtönözték.

Németh Margitot, Blahó János, a Fehér Gárda mozgalom egyik vezetőjének feleségét is internálták, 1950 novemberében. Ponyvás teherautón szállították másokkal a kistarcsai munkatáborba. A kisgyermekétől elszakított anya, aki még sokáig nem is tudta, hogy férjét már kivégezték, közel három éven át raboskodott itt, ártatlanul.

Gulyás János és Gál Sándor - mindkettőjük részt vett a Fehér Gárda mozgalomban - a letartóztatás elől szöktek el a tanyáról. Gulyás egyenesen az akkori Jugoszláv határon keresztül hagyta el az országot, majd Amerikában telepedett le

49 VN, 1946. okt. 20. 3. 152