A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…

részekből ideiglenesen ide kerülő mezőgazdasági és iparos munkások álltak tovább leginkább. Gyakran az itt egy-két év alatt összegyűjtött bérükből vásárolták a hajójegyet Amerikába. A századfordulón Hódmezővásárhely lakossága már meghaladta a 60 ezret, ekkor majdnem tízezer az innen belső vagy külső elvándorlásra induló emberek száma. Tanulságos az a Békés Megyei Gazdasági Egyesület által fölvetett indítvány 1906-ból, amely az egyre gyakoribb aratósztrájkok letörésére helyeztek volna kilátásba. A Dél-Alföld munkaerőhiányának és a bérek alacsonyan tartására idegen, 15-20 ezer lengyel, bolgár (sőt kínai) mezőgazdasági munkás, ideiglenes betelepítését fontolgatták, főként a nagybirtokosok nyomására. Végül ezek nem valósultak meg.40 Cseh, tót és olasz vendégmunkások alkalmazása azonban megtörtént, elsősorban vasúti, árvédelmi töltések és városi földmunkáknál, nagy építkezéseken.

Az 1800-as évek első felétől ide vándorló zsidó kereskedő réteg fiai-unokái a századfordulón már Szegeden, de inkább a fővárosban tanulnak tovább, ügyvédi, orvosi vagy kereskedelmi pályán. Az összlakosság számához képest magasabb arányban hagyják el nemcsak Vásárhelyt, hanem Magyarországot is, elsősorban Nyugat-Európában, vagy az USA területére vándorolnak ki. A művészeti pályát választók közül is többen tehetik meg, hogy Párizsban, Berlinben folytassák tanulmányaikat, vagy ott is maradjanak. Ugyanakkor még az 1910-es években is érkeztek vándor zsidó karavánok a város alá, kijevi menekülőknek adva ki magukat, akik hitsorsosaikat és a magyarokat is kihasználva éltek ezekben az években.41

A monarchia egy jellemző nyári diákmozgását adta a családok gyermekeinek cseréje. Az Alföldről felvidéki, délvidéki német családokhoz magyar gyerekek, míg onnan tót, szerb, de leginkább német diákok jöttek „magyar szóra” vásárhelyi társaikhoz. A Vásárhelyen meginduló polgári fiúiskolába nagyobb számban jelentkeznek a századfordulótól bánáti német ajkú tanulók, szintén elsősorban a magyar nyelv elsajátítására.

Egy jellegzetes belső bevándorlás is megfigyelhető ebben az időszakban, a várost körülvevő egyre gyarapodó lakosságú tanyavilág népénél. Az átlagosan hatnyolc gyermeket fölnevelő parasztcsaládok egy nagy részéből, nem minden fiúgyerek választja a gazdálkodást, hanem a városban kézműves iparosnak, esetleg kereskedőnek tanul. Egy jelentős számuk vándoriparos legényként rövidebb-hosszabb útra is kel, ezek egy része külföldre vándorol, a többi visszatér szülővárosába és a megszerzett tapasztalattal és vagyonkával itthon nyit műhelyet vagy kereskedést. Hódmezővásárhelyről a századforduló környékén külföldre távozott ismertebb személyek: Kecskeméti Ferenc református lelkész (USA) Darvassy Béla kereskedő (USA), László [Laub] Fülöp festőművész (Egyesült Királyság), Ligeti (Schwarcz) Lajos színész (USA), Könyves Imre műépítész (Németország), Nagy József pékmester (USA [1884-1889], majd hazatért).

40 VV, 1906. nov. 29.

41 Vásárhelyi Reggeli Újság (továbbiakban: VRU, 1913. szept. 24. 3.

145