A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Benkő László: Elszakadók, beköltözők, megmaradók…
BENKŐ LÁSZLÓ ELSZAKADOK, BEKÖLTÖZŐK, MEGMARADÓK... Az utolsó 300 év főbb népmozgásai Hódmezővásárhelyen és a hozzájuk kapcsolódó emberi történetek „Vásárhely kűvel van kerítve, Hej, mégis kimögyök belűle. Oly szép lányt hagyok itt majd benne, Hogy holtig fáj a szívem érte.” (vásárhelyi népdal) Bevezető gondolatok „Városunkban és községeinkben eleitől fogva magyar volt az uralkodó nemzetiség, annyira, hogy ebbe az időnként beköltözött idegenek is gyorsan beolvadtak s annak nyelvét, vallását és sajátságait átvették.”1 (Szeremlei Sámuel) Földhöz, gazdasághoz, családhoz és nemzetséghez ragaszkodás jellemezte az évszázadokkal ezelőtt itt otthonra lelő, letelepedő magyar családokat. És ugyanezek vonzották ide a különböző háborúk, pusztítások, járványok után betelepült új jövevényeket. A város és környékének népe minden időben megőrzött egy nagyon erős erkölcsi és emberi tartást, hagyományt, amelyet erő nélkül átadott fiainak, és az itt helyüket megálló idegeneknek. Ez a tanulmány az utolsó, több mint háromszáz év ki- és betelepülőit igyekszik bemutatni, csak kevés rendelkezésre álló számadattal, országos jelenségekkel, de annál több visszaemlékezéssel, emberi történettel, társadalmi körülményeik érintésével. Mivel a helyi ki- és bevándorlás pontos számadatai a mai napig nem állnak rendelkezésre, a néprajz, a szociológia, az összehasonlító statisztika és a személyes visszaemlékezések adnak támpontot. A rövid tanulmányt igyekeztem néhány Vásárhelyen gyűjtött népdalrészlettel színesíteni. A török megszállás előtti és alatti el- és visszamenekülés számairól, arányairól nagyon kevés adat, utalás maradt ránk. A kezdeti időszakban a lakosság a közeli elbujdosás és a távolabbi menekülések után - a harcok és az új berendezkedés elterjedését követően - mindinkább visszaszivárgott, visszatelepült a korábbi lakosság magja, ahogy Szeremlei Sámuel fogalmazta: „... a régi bennszülöttek vissza- vándorlása folyvást tartott.”2 Ne felejtsük el, hogy ekkoriban tért át a vásárhelyiek túlnyomó része a reformált keresztyén hitre, és igyekezett a török hatalommal kiegyezni. A töröknek adózó településeken a lakosság szokásait, nyelvét és vallását 1 Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története IV. kötet. A közmivelődés története 1526-1848. Hmvhely, 1911. (továbbiakban: Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története IV.) 82. " Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története IV. 88. 130
