A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Nagy Gyöngyi: Emlékezzünk az 1956-os forradalom 60. évfordulójára
NAGY GYÖNGYI EMLÉKEZZÜNK AZ 1956-OS FORRADALOM 60. ÉVFORDULÓJÁRA Kádár Imre József szerepe az 1956-os forradalom hódmezővásárhelyi eseményeiben Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján még élnek köztünk résztvevők. A hódmezővásárhelyi ’56-os események egyik szereplője, Kádár Imre József nem tett szert országos ismertségre, talán Vásárhelyen sem ismerik oly sokan, története mégis tanúságul szolgálhat az utókor számára. Élettörténete nem csak 1956-os szereplése miatt kívánkozik papírra. Édesapja, Kádár Imre a háttérben tevékenykedő, mégis különleges cselekedetet végrehajtó ember volt. Az alábbiakban két hódmezővásárhelyi férfi története tárul elénk, akik egyéni életük boldogulása mellett fontosnak, sőt természetesnek tartották azt is, hogy szülővárosukat elkerülje a pusztítás. Életükben sok párhuzam fedezhető fel. Jellemük, tartásuk és hazaszeretetük minden magyar és minden vásárhelyi ember előtt példaként áll. Kádár Imre műszaki tiszt, Vásárhely mérő- és hordójelző hivatalának vezetője volt. 1885-ben született Hódmezővásárhelyen. Fejérváry József Vásárhely története a családok tükrében c. könyvében a Kádár családot tősgyökeres vásárhelyi családnak írja, akik még az 1848-as forradalom előtt telepedtek le városunkban. A család Erdélyben élő rokonokkal is büszkélkedhet.1 Kádár Imre kezdetben pincérként dolgozott, így szedte össze az órásmesterséghez szükséges eszközöket. Utána huszonkét éven át dolgozott különböző városokban (Szabadkán, Halason, Aradon, Pesten, Nagyváradon, Brassóban, Kolozsváron, Győrben, Temesváron, Debrecenben) órásmesterként. Vásárhelyre 1904-ben került vissza. Házassága előtt és később is több lábon állt, azaz délelőtt tisztviselő volt, délután órát javított, éjszaka molnárkodott. Hegedűn, cimbalmon jól játszott, s a zongorához is értett valamicskét. 1914. június 1-jén Juhász Mihály polgármester2 detektívnek3 nevezte ki. 1917- ben először helyettes, 1918-ban pedig valóságos mérőbiztos lett. 1920-ban műszaki segédtisztnek, két évvel később műszaki tisztnek választotta meg a város közgyűlése a milliós értékű mérőműszerek elrejtése, s megvédése miatt. A világháborúban közszolgálata miatt nem vett részt. 1925-ben ismerkedett meg Juhász Rózával, aki 1899. március 2-án született. Zárdában nevelkedett, polgári iskolát végzett, Sze1 Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 226. (A továbbiakban: Fejérváry 1929.) 2 Juhász Mihály (1852-1923) városi tisztviselő, 1898 és 1918 között Hódmezővásárhely polgármestere. 3 Betöréssorozatot derített fel. A bűnözőt Aradon kapta el. 293
