A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Szabó Dániel: Adatok a tanyamúzeum létrejöttéhez
SZABÓ DÁNIEL1 ADALÉKOK A TANYAMÚZEUM LÉTREJÖTTÉHEZ A dr. Dömötör János tollából 1977-ben megjelent Vásárhely műemlékei, épületei című könyv 25. és 26. oldalán olvashatunk a Tanyamúzeumról. A szerző mindjárt az elején közli: „...a termelőszövetkezeti mozgalom két évtizedes évfordulójához kapcsolódóan, a Városi Pártbizottság tanyamúzeum létesítését kezdeményezte.” (Az első mezőgazdasági szövetkezetek valóban 1948-ban alakultak.) Az elhatározást nem is az évforduló előtti tisztelgés motiválta, hanem az a felismerés, hogy az 1960-as évek második felében, úgy a mezőgazdasági termelésben, mint a tanyai létformában olyan gyors ütemű fejlődés valósult meg, hogy az évszázados eszközök, használati tárgyak feleslegessé váltak, és ennek következtében eltűnésüknek, megsemmisülésüknek lehettünk tanúi. Ekék, boronák, vetőgépek, kéziszerszámok stb. kerültek a MÉH-telepekre, sok tanya elnéptelenedett, s bútorok, tálak, szilkék, csíkmákszedők stb. kerültek a padlásokra, vagy - jobb esetben - az élelmes műgyűjtőkhöz. Az értékmentés és a hagyományőrzés egyaránt motiválta tehát a döntést, a város külterületének nagysága és az ott kialakult településszerkezet, életmód predesztinálta azt. Dömötör János rövid, szakszerű leírása nem érzékelteti, hogy a döntéstől milyen nehezen jutottunk el az avatóünnepségig. Több mint öt esztendő telt el a két dátum között, s a megvalósítás öt esztendejének keserveire átfogóan már csak én emlékezhetem, azt adom most közre. A városi pártbizottság döntése az én 1966-os odakerülésem előtt történt. Jól megjegyeztem ott az első eligazítás kulcsmondatát: „Ebben az országban minden feladat a mi dolgunk, és mindenért mi vagyunk a felelősek!” Ezt tartottam szem előtt, amikor a tanyamúzeum ügyét intéztük. Már folyamatban lévő ügybe kapcsolódtam be, az illetékesek a kisajátítás részleteit is megbeszélték a Gorzsa tanya 327-es számú tanyában lakó Kovács házaspárral. A férjezett lányuk a közvetlen közelben lakott, oda egy szoba hozzáépítésével már költözhetnek is. A vételár nem okozott gondot, a lebonyolító városi tanács pénzéhez beszállt az Országos Műemléki Felügyelet is, így az átalakításra, berendezésre is futja a rendelkezésre álló 150 ezer forint. Engem, az új fiút körbevezettek a Kovács-tanyán, mindent megmutattak, s Dömötör János olyan vehemenciával magyarázta a kiválasztott tanya előnyös fekvését, a lakó- és gazdasági épületek ideális méreteit, egymáshoz kapcsolódó elhelyezését, hogy tréfásan odaszóltam: 1 A szerző - aki a Szeremlei Társaság tagja - Medgyesbodzáson született 1933-ban. Általános iskolai tanár, 1966 és 1980 között pártalkalmazott (osztályvezető) Hódmezővásárhelyen. 1980 és 1982 között Szobon iskolaigazgató, 1982 és 1993 között ismét Hódmezővásárhelyen tanított. 1989-ig a József Attila Általános Iskola tanára, majd nyugdíjba vonulásáig, 1993-ig a Hódtói Általános Iskola igazgatója. Számos helytörténeti vonatkozású tanulmánya, illetve cikke jelent meg. Többször foglalkozott a Szántó Kovács-féle mozgalommal. Jelen írását 2015. november 15-én vetette papírra. 305
