A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Füvesi István László: Herczegek, Samuk, Herczegek

fms szellemmel és nemzeti érzülettel. A Zekchewi Herczegh családot Miskolczi előnévvel feltaláljuk Miskolczon is László és Mátyás királyok idejében, mint egyik ágát a fíors nemzetségnek, mely Miskolczon a család egyes ősi birtokait tartotta s azokban, nevezetesen a kúriában és a Szinva felett álló uralomban Mátyás király és Beatrix királyné által 1460. július 19-én, 1461. július 13-án, 1466. január 2-án és 1489. április 12-én kiadott oklevelek tanúsága szerint újból megerősíttetett (Orsz. levéltár. Diplom, oszt. 15478. sz). A Bors nemzetségből származó ezen Miskolczi Herczegh család egyes tagjai a későbbi időkben elhagyják a Herczegh elnevezést; csak a Miskolczi előnevet tartják meg. Amazok közül Herczegh András úgy említtetik, mint II. Rákóczy Ferencz miskolczi ezredének vitéz katonája, aki 1705. január 31-én hős halállal múlt ki. (Dr. Szendrei: Miskolcz város története, I. k. 122, II. k. 419, III. k. 91-101. lap).

A Zekchewi Herczeghek utóbb Erdélyországba is elszármaztak, ahol régi nemesi szabadalmaikat zilahi előnévvel Apajfy Mihály fejedelem erősítette meg 1685. november 8-án, amit az erdélyi kir. tábla is elismert 1717. január 20-án Nagy Szebenben hozott határozatával.

Azoknak a Herczegheknek pedig, kik Csongrád megyében az egyik ősi fészekben, Hódmezővásárhelyen maradtak, vagy ide visszajutottak, még régi nemességük is kétségbe vonatott. Elannyira, hogy már-már paraszt sorsra jutottak, mint ez a XVII. században időközben a Wesselényiekkel is történt akkor, midőn a nemesség általános vizsgálata alkalmával nemességüket nem tudták gyökeres levelekkel bizonyítani. Kénytelen volt tehát a Herczegh család is régi nemességének igazolása végett Csongrád megye közgyűléséhez folyamodni, mely azután 1834. április 30-án 482. sz. a. a család nemességét nyilvánosan elismerte, közhírré tette s erről a szokásos bizonyítványt minden ellenmondás nélkül kiadta s meg újra beiktatta a magyar nemes családok névjegyzékébe.

A Hódmezővásárhelyen maradt Herczegheknek a zilahiakkal való rokonságát pedig Közép Szolnok vármegyének három bizonyságlevele igazolja:

a) az egyik kelt Tasnádon 1791. november 23-án aláírva Kattva Mihály megyei jegyző által;

b) a másik kelt Zilahon 1818. december 12-én, aláírva báró Wesselényi József, m. kir. adminisztrátor, Keövér Gábor viczeispán, Bölöni Imre főtáblabíró stb.;

c) a harmadik is Zilahon kelt 1834. április 16-án, aláírva gróf Dégenfeld Miklós főispán, Laskay Lajos alispán, étfalvi Halmágyi János főjegyző, Mándi Kovács János táblabíró stb. (...)

Édes atyám Herczegh Pál (felesége Kmetykó Zsófia) 94 éves korában halt meg Hódmezővásárhelyen. Fiai; Pál, Ferencz, László, János és Mihály, kik közül már csak én és János testvérem vannak életben. Ferencz testvérem Bihar megyébe költözött, a tenkei járásban főszolgabíró volt s Koszta Antóniát vette nőül 1847-ben, annak a Koszta Mártonnak nővérét, aki az 1848-iki forradalomban honvédkapitány volt s aki az európai nemzetközi jogban is példaképpen említtetik, mint aki magyar emigráns lévén és az amerikai polgári jogot is megszerezvén, midőn Magyarországba akart visszajönni, Smyrnában az osztrák hatóság által elfogatott, de az észak amerikai államok reklamációja folytán ismét büntetlenül kiadatott, - azzal fenyegetődzvén Amerika, hogy különben összeágyúztatja az osztrák hajókat (Apáthy István: Tételes európai nemzetközi jog 1888, 158. lap, 4. jegyzet)4.

4 Dr. Herczegh Mihály tanulmányának eddig beemelt leírása a http://www.pechv-de- pechuifalu.hu/mvfiles/htmls/turu l/1904-06xw/1904-06xw.html#Heading2833 címen egy bővebb anyag részeként is fellelhető, BARTAL Béla: A zekchewi és zilahi Herczegh család

25