A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Francisztiné Molnár Erzsébet: 125 éve született Deli Lajos vásárhelykutasi igazgató-tanító
amelyben méltatta a szövetség jelentőségét. Bár a szervezet nem alakult meg, maga a gondolat jelentőséggel bír, mert a tanyai nép kulturális színvonalának emelését tűzte ki célul.6 Deli Lajos síkra szállt a tanyai tanítók munkájának nagyobb megbecsüléséért. 1919. február 8-án két külterületi tanítótársával, Csernai Mátyással és Kádár Lajossal egy 38 pedagógus által aláírt memorandumot vittek a Közoktatásügyi Minisztériumba. Ez a memorandum reális képet festett a tanyai pedagógusok küzdelmes, nehéz helyzetéről. Arra kérték az illetékeseket, hogy segítsék elő a hosszú időn keresztül tanyán tanító több gyermekes nevelők városba való behelyezését. A minisztériumban fogadták a küldöttséget, támogatásukról biztosították, és azt kérték, hogy készítsenek névjegyzéket a behelyezés jogosultságának sorrendjéről. Hazatérve a február 23-án tartott rendkívüli nevelőtestületi értekezleten beszámoltak útjukról, és a betöltés sorrendjéről névsort készítettek, amelyet a minisztériumon kívül a tanfelügyelőségnek is megküldték. A március 1-jén érkezett tanfelügyelői választ Kádár Lajos igazgató helyettes azonnal ismertette. Annak ellenére, hogy a tanfelügyelőség Elvben egyetértett a javaslattal, nehezményezte viszont, hogy őket megkerülve egyenesen a minisztériumhoz fordultak. Deli Lajos felszólalásában tiltakozott a tanfelügyelőség észrevétele ellen, mert úgy vélte, hogy a jogos kérést a demokratizmus elvei alapján a legmegfelelőbb fórumhoz juttatták el.7 A Tanácsköztársaság kikiáltásának időszakában a tanyai iskolák viszonylag zavartalanul működtek. Deli Lajos továbbra is a mátyáshalmi iskolában tanított, és ismét újjászervezte a mátyáshalmi olvasókört és az ifjúsági egyesületet.8 A több mint egy évtizedes mátyáshalmi tanítóskodás után, 1922 szeptemberében áthelyezték a sóshalmi iskolához, ahol folytatta népművelői tevékenységét. Azonnal megszervezte a Kutastanyai Ifjúsági Egyesületet, lelkes tanyai fiatalokból pedig énekkart és színjátszó csoportot hozott létre. Egész pályája alatt igen sokat foglalkozott az olvasókörök ismeretterjesztő munkájával. Előadásokat tartott, az időszerű gazdasági problémákról pedig népművelési előadásokat szervezett, közismert előadók meghívásával. A család és az iskola kapcsolatát különböző rendezvényekkel, műsoros estekkel erősítette. Volt helyettes anyakönyvvezető, és kántorkodott a kutasi református egyházban is.9 Egy idő után Deli Lajos pedagógiai tevékenysége túlnőtt iskolája és tantestülete keretein. Bekapcsolódott a munkájába. 1924. július 1-jén A tanyai ifjúsági egyesületekről írt cikkeket az egyesület hivatalos lapjába, az Alföldi Népművelésbe. 1927. október 15-én részt vett az Általános Tanító Egyesület országos értekezletén. 1928. július 11-én ünnepelték a hódmezővásárhelyi külterületi iskolák államosításának 25 éves jubileumát. Az ünnepség szervezésében is aktív szerepet vállalt. Csongrád vármegye tanfelügyelője 1929. szeptember 13-án írásban értesítette a tanyai iskolák igazgatóságát, látogatásainak tapasztalatairól, amelyben kifejezte jókívánságait és Deli Lajost példaképül állította a tantestület elé. Az előterjesztésre a vásárhelyi városi köz- igazgatási bizottság külön határozatban ismerte el a nagyszerű pedagógus kiemelkedő munkáját.10 1928 és 1943 között ellátta a Csongrád Vármegyei Tanító Egyesület főtitkári tisztét. Másfél évtized alatt, számtalan pedagógiai jellegű előadást szervezett, országos hírű peda6 Uo. 5. old. 7 Uo. 6. old. 8 Uo. 7. old. 9 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hmvhely, 1929. 540. 10 GYŐRI -TÓTH 8.
