A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Füvesi István László: Herczegek, Samuk, Herczegek

Battonya, Gorda, Csorvás, Csókás, Derekegyháza is. (Fejér: Cod. dipl. X.895.) Ezen uradalmak miatt sokáig folyt a pör a Herczegh család és az országkormányzó Hunyady János közt, melyben előbb a Herczegh család, utóbb pedig Hunyady János lett a nyertes, aki akkor már Csanád megye főispánja, Szörényi és temesi bán s erdélyi vajda volt; a szerencsétlen várnai csata után pedig az ország kormányzója lett 1445-ben. (Teleky: Hunyadyak kora X. k. 248-256; 259-262. Szeremley Samu: Hódmezővásárhely története 1901. II. k. 137.

1.).

Itt a zekchewi Herczegh család védelmére, mint annak egyik ivadéka, fel kell hoznom, hogy nem áll az a ráfogás, mintha a most felsorolt birtokokhoz a Herczegh családnak semmi jogszerű alapja nem lett volna és mintha azokhoz az okirat hamisítások miatt tüzhalálra ítélt Zömlini Gábor királyi jegyző által koholt levelek alapján jutott volna; különösen pedig, mintha ezek gyártását zekchewi Herczegh Rafael választott püspök és testvérei Fülöp és Pál pénzért rendelték volna meg. Mert ha e ráfogás igaz lenne, akkor Herczegh Rafaelt nem léptették volna elő a knini püspökségre; később pedig nem nevezte volna ki őt éppen pörbe- li ellenfele, Hunyady János kormányzó a kalocsai érsekségre. És testvére Herczegh Pál, mint előkelő főúr (Mátyás király alatt főpohárnok) nem ülhetett volna tisztességben és becsületben az ország főrendéi közt, nem maradhatott volna benn a király és az ország tanácsában s nem találkoznánk nevükkel az ország nagy urai közt akkor is, midőn ezek Mátyás királyért egyetemlegesen kezességet vállaltak arra nézve, hogy az országra több rendkívüli adót kivetni nem fog. (Telek}': Hunyadiak kora II: 169; III. 157; IV: 160. Budai polgári lex. 204-205.).

Ezen ráfogással szemben éppen a később történtek kétségtelenül bizonyítják, hogy a Zekchewi Herczegek a hódmezővásárhelyi uradalomhoz nem minden alap nélkül ragaszkodtak. Ennek birtoklásától ugyanis a pernyertes Hunyady Jánost V. László király megfosztotta és azt 1445. április 24-én a Zekchew Herczegekkel való rokonság czimén az öreg Harapkői Bothos András leányának adományozta, névszerint Bothos Annának, férjezett Zekchewi Herczegh Pálnénak a Valkó, Szerém, Bács, Arad és Csanád megyékben fekvő nagy kiterjedésű Bothos-féle uradalmakkal együtt. Az idevonatkozó adománylevél indokolásképpen hivatkozik Herczegh Rafael kalocsai érseknek és testvérének Herczegh Pálnak azon hadi érdemeire s kitartó hűséggel teljesített egyéb szolgálataira, melyeket Zsigmond és Albert királyok, úgy nemkülönben Erzsébet királyné és V. László király irányában szereztek (Adománylevél: Orsz. Lt. Dlt. 14942 Századok 1895. évf. 153.).

A Bors nemzetség tagjai közül a Zekchewi Herczeghnek úgy az Árpád királyok, mint különösen Róbert Károly alatt is hatalmas főurak voltak. Büszke, de mindig hű emberei a királyoknak (Szilágyi: Magyarország története III. k. 37.).

III. A Zekchewi Herczegheket kevéssel a mohácsi vész előtt az un. kalandosok társaságában találjuk, mely a római «calendc»-töl kapta elnevezését. Németországban Kalandsbruderschaft név alatt volt nagyon elterjedve. Leginkább a városokban működött. Nálunk Kecskeméten, Segesváron és Nagyszebenben, de az országban másutt is voltak székhelyeik. (Századok 1876. évf. 87, 343; Fraknói: U. o. 626.). De azon kalandosok egyesülete, kik közé Herczegh Miklós is tartozott, politikai célokat szolgált és országos jellegű volt s legtöbbnyire előkelő urakból állott, mint Tomory, Kegle vies Péter, Artándy Pál, Móré László, Bornemisza János, Rozgonyi István, Kanizsay László és Décsy Ferencz. Esküvel kötelezték magukat hűségre a király és a királyi család iránt; azon feladattal, hogy a király és családtagjai irányában bármily ellenséges ármányt meghiúsítani törekszenek és hogy soha sem lesznek olyan párt tagjai, mely a király személye, állása és méltósága ellen irányul. Elvük volt: összeesküvésbe nem elegyedni, pártütőket kibékíteni, egyesíteni, az or23