A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Budai Csaba: A Csongrád Megyei Növényvédő Állomás Hódmezővásárhelyen
A kezdetek 1953 novemberében - minisztertanácsi döntés alapján - a Földművelési Minisztérium létrehozta megyénként a növényvédő állomásokat, melyek akkor jórészt a Magyarországra épphogy betelepedett két veszélyes mezőgazdasági kártevő, az amerikai fehér szövőlepke és a coloradói eredetű burgonyabogár visszaszorításának és európai továbbtetjedésének megakadályozása érdekében történt. Csongrád megyében Flódmezővásárhelyen a Táncsics Mihály út 20. szám alatti, szűkös udvarral rendelkező családi házban jelölték ki az Állomás helyét. így 1954 elején itt lépett működésbe az Állomás 4 Zetor permetezőgéppel és 2 Hoffer traktorral. Igazgatónak Baranyi Dezsőt nevezték ki. 2. kép: A Nagy Benkő-tanya 1955-ben 1955 novemberében az Állomást a belvárosból átköltöztették későbbi helyére. A város szélén található úgynevezett Nagy Benkő-tanyát 150.000 forintért vásárolták meg ehhez. A tanya közvetlenül a gépállomás szomszédságában állt, 5 hektáros szántóterülettel. Az új telephelyen a tanyaépületből alakították ki az irodahelységeket. Ezt követően rövidesen a gépállomásról átirányítottak 68 traktort és 28 lóvon- tatásű permetezőgépet, a korábbi géptípusokkal együtt. A Növényvédő Állomás dolgozóinak létszáma ezzel 24 főről 168-ra bővült, soraikban női permetező mesterekkel. A gépjavító műhely kérdése csak 1958-ban oldódott meg. Az 1956-os forradalom mély nyomokat hagyott itt is, a dolgozói létszámot 68- ra csökkentették, ugyanis a géppark jórészét átadták az akkor alakuló termelő- szövetkezeteknek. A fejlődés lépcsőfokait tekintve említésre méltó, hogy 1958-ban létesült a műszaki határ kirendeltség, ugyanis a növényvédelmi zárszolgálat is az Állomásra 230
