A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája

Az 1939 februárjában tartott évi közgyűlésen az elnök elégedetten számolt be arról, hogy az egyesület adóssága harmincezer pengő alá csökkent és a zárgondnokság alól is feloldották, a költségvetést pedig sikerült rentábilissá tenni. A Karasz Péter halálával megüresedett alelnöki tisztségre Győri Sándort választották meg, aki a Gazdaifjak élén szintén az elhunyt utódja lett. Márciusban a GE kiviteli engedélyt szerzett, így újrakezdődhettek a kedvező felvásárlási árú sertésszállítások Németországba és Olaszországba, melyet a tagok tulajdonában lévő Karasz, Győri és Szűcs exportcégen keresztül tavasztól őszig húsz vagon feletti mennyiségben bonyolítottak. Júniusban a szarvasmarhaexport is megindult. Az exporttevékenység javítására a GE választmánya a vágóhíd áthelyezését, és egy hozzá vezető vasútvonal kiépítését kérte a várostól. Emellé pedig egy hűtőház és egy gyümölcsfeldolgozó üzem, konzervgyár létesítését tervezte. A gazdaszervezetek által propagált beruházások azonban fedezet hiányában nem valósultak meg. Júniusban a GE részére újabb háromezer pengő kormánysegély érkezett. Az egyesület érdekérvényesítő képessége és befolyása az 1939-es országgyűlési képviselő-választások után jelentősen megnövekedett, mivel Hódmezővásárhely mindkét országgyűlési követe tagjai közül került ki. Temesváry Imre GE elnök és Lénáit János korábbi ügyész együtt ezután még többet tudott tenni az egyesületért. A háború azonban csakhamar leszűkítette a mozgásteret. A GE egyes nem romlandó cikkek nagy tételben való, kedvezményes árú beszerzésével is a gazdák érdekeit szolgálta. Az év végén sikerült eladni a lóversenytribün maradék bontási anyagát, melyből további 3341 pengő bevétel származott.76

1939-ben a GE mozgalmat indított egy középfokú gazdasági iskola felállításáért, melynek megvalósítását a földművelésügyi minisztertől kérte. Vásárhelyről ugyanis harminc növendék volt kénytelen nap, mint nap az orosházi középfokú iskolába átjárni. Az ötlet nem volt új keletű, már 1922 októberében felvetődött. A tanoda ügyét akkoriban szintén a Gazdasági Egyesület és Lázár Lajos karolta fel, de megvalósítása végül a nem egyértelmű kormányzati szándék és a helyszín kijelölése körüli viták miatt nem történt meg.77

A Gazdasági Egyesület 1940. évi közgyűlésén Endrey Béla polgármester és Simkó Elemér főispán is megjelent. A vásárhelyi gazdák a Karasz, Győri és Szűcs exportcégen keresztül egy év alatt összesen hatvannégy vagon sertést és tizenhat vagon szarvasmarhát adtak el külföldre összesen 558 ezer pengő értékben. A szállí76 MNL CSML HL GE Titkári jelentés az 1939-es évről. 1-4.; MNL CSML HL GE X. 117. Jegyzőkönyv az 1939. február 19-én megtartott évzáró közgyűlésről 1-9.; VRÚ 1939. február 21. 2.; VRÚ 1939. március 10. 2.; VRÚ 1939. április 4. 2.; VRÚ 1939. április 18. 1-2.; VRÚ 1939. június 20. 3.; VRÚ 1939. július 2. 3.; VRÚ 1939. szeptember 7. 3.; VRÚ 1940. február 11. 2.; VÚ 1939. február 15. 2.; VÚ 1939. február 21. 1.; VÚ 1939. március 14. 2.; VÚ 1939. április 4. 7.; VÚ 1939. április 9. 2.; VÚ 1939. április 12. 2.; VÚ 1939. április 30. 3.; VÚ 1939. június 2. 3.; VÚ 1939. június 21. 3.; NÚ 1940. január 17. 2.

77 VRÚ 1923. február 21. 1.; VÚ 1925. október 7. 1.; VRÚ 1926. április 14. L; VÚ 1939. január 29. l.;NÚ 1939. január 17. 3.

219