A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája

hoz képest. A titkári hivatal adóügyekben adta a legtöbb tanácsot a gazdáknak. Az egyesületnek az év végén körülbelül 600 tagja volt, és költségvetését is sikerült egyensúlyban tartani.67 A Gazdasági Egyesületet érintő belügyminisztériumi vizsgálat megállapításai sokáig nem kerültek nyilvánosságra. Egy sajtóper azonban, amit éppen Lázár De­zső indított Gonda József, a Népújság szerkesztője és kiadója ellen, felszínre hozta a vizsgálat egyes részleteit. Ezek alapján pedig a volt elnök felelőssége igencsak nyilvánvalóvá vált, - aki teljesen alapszabály-ellenesen - politikai ambíciói megva­lósításának szolgálatába állította az egész Gazdasági Egyesület tárgyi és személyi állományát. Többször visszaélt utalványozási jogával, a pénzek útja nem volt meg­felelően könyvelve, sokszor közgyűlési felhatalmazás nélkül cselekedett - például egyedül döntött a nyomda megvételéről is, valamint több ezer pengő értékben „dugsegélyeket” adott a hozzá lojális tisztviselőknek. Továbbá önkényesen hitele­ket vett fel, majd ezeket a több tízezer pengős összegeket különféle folyószámlák között utalgatta. Szabálytalan volt a lóversenypálya építkezése is, mert nem készült róla munkabér-kimutatás, illetve vállalkozói szerződés sem. Emellett kiderült, hogy a Vásárhelyi Újság alapításától az 1930-as évek elejéig nem az egyesület, hanem Lázár Dezső magántulajdonában volt, a lap munkatársainak pénzbüntetéseit mégis a GE kasszájából fizették. Mindezen megállapítások többségét az 1938 februárjá­ban közreadott, a megszokottnál jóval bővebb titkári jelentés is megerősítette. Láz­ár Dezső vagyoni felelősségének kérdését azonban az egyesület nem vitte bíróság elé, és a hatóságok sem indítottak eljárásokat a nyilvánosságra került kétes ügyek miatt a gazdasági főtanácsos ellen.68 Közben a kormány mérsékelte az 1920-ban földhöz juttatott gazdák törlesztő részleteit és kamatterheit, mely intézkedés Vásárhelyen 550 törpebirtokos családot érintett. Emellett folytatta a telepítést is. Majd júliusban újabb gazdavédelmi rende­let adott ki, amely többek között a tíz holdon aluli gazdák többségének rövid lejára­tú kölcsöneit hosszú lejáratúvá alakította, és megszüntette védettségüket. Azoknak a birtokosoknak, akik nem kaphattak vagy nem kértek ilyen jellegű könnyítést, de védett birtokuk volt, a következő év októberének végéig kiterjesztették a védettsé­gét. A Vásárhelyi Reggeli Újság kimutatása szerint 1938 őszéig a város területén hétszáz földbirtokot vagy házat árvereztek el a tartozások miatt. Az időközben törvénybe iktatott birtokba való visszahelyezést lehetővé tévő egyezséget bár sokan megkísérelték, addig csupán két alkalommal volt sikeres. A gazdaadósok védettsé­gét a mindenkori kormány még többször meghosszabbította.69 67 MNL CSML HL GE Titkári jelentés az 1937-es évről. 1-21.; VRÚ 1937. szeptember 14. 2.; VRÚ 1937. október 12. 2.; VRÚ 1937. november 28. 3.; VÚ 1937. szeptember 7. 2.; VÚ 1937. december 12. 3.; VÚ 1937. december 21.2. 68 MNL CSML HL GE Titkári jelentés az 1937-es évről. 1-21; VRÚ 1937. november 27. 1­2.; VÚ 1937. november 28. 2. 69 VRÚ 1937. január 28. 1.; VRÚ 1937. július 18. 1-2.; VRÚ 1937. július 25. 5.; VÚ 1937. július 17. l.;VÚ 1937. július 20. 2.; VRÚ 1938. október 2. 6.; VRÚ 1940. november 3. 5. 216

Next

/
Thumbnails
Contents