A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája
szatérni, mivel jogi értelemben nem volt kizárva, így véleménye szerint inkább meghívását kellett volna kérni.60 Az 1936-os éves közgyűlésen az elnök a mezőgazdasági termelők helyzetét továbbra is súlyosnak tartotta, amiért a hitelélet összeszűkülését, a nagyra nyűt agrárollót, és az évek óta az Alföldet sújtó természeti csapásokat tette felelőssé. A tagdíjhátralékok összegét harminchétezer pengőre becsülte, ennek tulajdonította az eladósodást is. A GE évi költségvetési előirányzata erre az évre 6190 pengő volt. Beszédének végén összefogásra hívta fel a gazdákat. A taglétszám ekkor papíron 993 fő volt, azonban ebből mindössze 164-en fizettek tagdíjat. Az egyesület egyezséget kötött a „Nagytakarék” pesti központjával, melyben adósságállományát hatvanezer pengőben rögzítették, melyhez négyszázalékos kamatteher járult, így évente 2400 pengőt kellett volna megfizetni, amit még teljesíthetőnek tartottak. A megállapodást azonban Hocsi István, Kruzslicz Flórián és nyolc tagtársuk a polgármesternél, mint az egyesületek felügyeleti hatóságánál megfellebbezte. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a tartozás nem állhat fenn, hiszen annak felvételére a GE közgyűlése és választmánya egyszer sem adott felhatalmazást. Időközben márciusban a belügyminiszter elrendelte az egyesület ügy- és vagyonkezelésének felülvizsgálatát, amit a város főszámvevője folytatott le. Endrey Béla már ennek ismeretében hozta meg döntését: a bankkal kötött egyezséget előkészítetlennek találta, ezért újra a GE közgyűlése elé utalta az ügyet. A vizsgálat megállapította, hogy Hocsi Istvánék észrevételei helytállók, mivel a vezetőségnek nem volt megfelelő felhatalmazása a kölcsönök felvételére. A lóversenypálya kialakítására adott 48 ezer pengős, földművelésügyi minisztertől kapott államsegélynek pedig ki kellett volna futnia a beruházást. így nem állta meg a helyét Lázár Dezső korábbi kijelentése, amely ezt a beruházást jelölte meg az eladósodás egyik fő okaként, a felvett hiteleket ugyanis másra fordították. Közben a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár a Gazdasági Egyesülettel kötött megállapodás érvénytelenítése miatt végigvitte az egyesület ellen folyó ötezer pengős követelésre irányuló perét, és zár alá vétette a GE vagyonát, melynek gazdálkodását a következő időszakban zárgondnok irányította. A vezetőség azonban továbbra sem ismerte el felelősségét, hanem a takarékot okolta a hitel kéretlen és alapszabály-ellenes kiutalásáért. Véleményük szerint a lóversenypálya 1928-ban felépült, míg a Mayer János által kiutalt negyvennyolcezer pengő a következő évben érkezett meg. így a korábban felvett körülbelül ötvenezer pengő kölcsön szinte teljes egészében kiegyenlíttetett. A Vásárhelyi Újság tizenhétezer- ötszáz pengős tartozása volt az, amit „valakik” a Hitelszövetkezet közreműködésével jogosulatlanul áttettek a GE takarékpénztári számlájára. Ez az összeg hízott utána hatvanezer pengő fölé. Az utóbbi kijelentés miatt Kurucz János ismét beperelte az egyesületet. Kovács Jenő ellen pedig az egyesület adott be keresetet, egy, az akkori vezetés 60 MNL CSML HL GE X. 117. Titkári jelentés az 1936-os évről. 1-9.; VRÚ 1936. február 1.; VRÚ 1936. február 4. 3.; VRÚ 1936. február 23. 4.; VÚ 1936. február 1.; VÚ 1936. április 21. 1-2. 212