A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája

Szembetűnő, hogy az elnökséget az egyesület tagságának töredéke, körülbelül tíz százaléka választotta meg. Az érdeklődés hiánya azonban más társadalmi egye­sületek és egyházi testületek tisztújító-, valamint közgyűléseire is jellemző volt. A református főgondnok 1924 decemberében esedékes megválasztásán, - ahol Lázár Lajost újraválasztották - például 4600 választásra jogosultból mindössze 251-en vettek részt.21 Az egyesületen belüli ellentétek kiéleződését mutatta, hogy 1924 végén mozga­lom indult a városban azért, hogy a kisebb gazdák lépjenek ki az egyesületből, mondván, hogy az csak a nagyok érdekeit képviseli. Egy februári belső kimutatás viszont a kisbirtokosok számbeli többségét mutatta, mely szerint a GE-nek 900 fő 10 holdon aluli; 500 fő 10-25 holdas, 400 fő 25-50 holdas; 210 fő 50-100 holdas és 40 fő 100 holdon felüli tagdíjat fizető tagja volt. Az aktív tagok közötti arányok azonban ettől bizonyosan eltérhettek. A márciusi közgyűlésen ugyanakkor 2420 rendes és 257 alapító tag került említésre. 1924-ben mindössze huszonnégyen lép­tek be az egyesületbe, a kilépések nagyságrendjéről viszont nem rendelkezünk információval. Az azonban biztosnak látszik, hogy négy év alatt a tagság létszáma megfeleződött. A fogyatkozás megállításának érdekében a GE vezetősége erőfeszí­téseket tett a külterületi olvasókörökkel való kapcsolat javítására, megerősítésére és a tanyavilág egyesületi életbe való fokozottabb bevonására. 1927-ben az egyesület választmánya tisztújítását az olvasókörök fokozott bevonásával kívánta végrehajta­ni. A kezdeményezéshez harmincnégy kör csatlakozott, ami a Vásárhelyi olvasókö­rök jóval több, mint felét jelentette.22 1924-ben a GE közbenjárására a kormány engedélyezte a saját célra történő do­hánytermesztést a város központjától nyolc kilométer távolságig. 1924 őszén és 1925 tavaszán a kabinet végre kedvező kamatozású vetőmaghitelt bocsátott a gaz­datársadalom rendelkezésére. A nagyságrend megállapításába azonban hiba csú­szott: négyszáz vásárhelyi gazda, összesen egymilliárd korona értékben adott be igénylést, ugyanakkor Lázár Dezső közbenjárására is csak kevés híján 400 millió koronát sikerült kiutaltatni. A hitel elosztását a GE Hitelszövetkezete intézte. A következő évben a kétmilliárdnyi hiteligényre eleinte mindössze 550-560 millió korona beruházási kölcsön érkezett, amit szeptemberben a Gazdasági Egyesület elnökének sikerült újabb 500 millió koronával megemeltetnie. Majd októberben még 1,5 milliárd korona hitelt engedélyeztek a kilenc százalékos kamatú, hosszú lejáratú mezőgazdasági kölcsönből. A háború előtt ehhez képest 4-4,5 százalékos kamatú kölcsönök is voltak. Egyes gazdák olyan sok kölcsönt vettek fel, hogy félő volt, hogy azt nem fogják tudni visszafizetni. 1927 elején GE Hitelszövetkezetén keresztül mintegy 15 milliárd korona értékben bocsátottak mezőgazdasági jelzá­loghiteit a vásárhelyi gazdák rendelkezésére.23 21 VRÚ 1924. március 25. 1.; VRÚ 1924. december 19. 2.; VÚ 1924. március 24. 2. 22 VRÚ 1925. február 10. 1.; VRÚ 1925. március 10. 1.; VÚ 1926. január 12. 1.; VÚ 1927. február 6. 2.; VÚ 1928. november 27. 2.; BARÁTNÉ HAJDÚ Ágnes, 2015. 12. 23 VÚ 1925. február 20. 1.; VÚ 1925. március 20. 2.; VÚ 1926. május 15. 1.; VÚ 1926. 200

Next

/
Thumbnails
Contents