A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája
szőr fegyver nélkül is sikerrel léptek fel a fosztogatók ellen. Közismertsége és viszonylagos népszerűsége az 1920-as nemzetgyűlési képviselő-választásokon a mandátum elnyeréséhez kevés volt, de a Gazdasági Egyesület vezetésének átvételéhez elegendőnek bizonyult. Alelnökei Balogh Sándor, Gregus Máté és ifj. Lázár Lajos lettek. A háromévenként megtartott tisztújító közgyűléseken a vezetőség megválasztása és a választmány újjáalakítása mellett a tisztviselők - titkár, ügyész stb. - személyéről is döntöttek. Az űj elnökség feladata nem volt könnyű: a háborús vereség, a Trianon okozta megrázkódtatás, mezőgazdasági piacvesztés és a román megszállók által okozott hatalmas károk miatt nyomorúságos helyzetbe jutott helyi mezőgazdasági termelők helyzetén kellett javítania, segítő kezet nyújtania. Súlyosbította a helyzetet, hogy a tanyavilág fejlesztése, elmaradottságból való kiemelése még a „boldog békeidőkben” sem állt a mindenkori kormányok figyelmének középpontjában. A parasztság érdekvédelmét zászlajára tűző egyesület az országos szervezethez, az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez (OMGE) hasonlóan, - melynek egyébként tagja volt - jó kapcsolatokat ápolt a kiépülő ellenforradalmi rendszer helyi képviselőivel.3 Hódmezővásárhely bel- és külterületén az olvasókörök igen elteijedtek voltak, ezért a települést az olvasókörök városának is nevezték. Az olvasókörök az év egyes időszakaiban járhatatlan utak miatt, sok tanyai lakosnak egyetlen kapcsolatát jelentették a külvilággal. A kultúra iránt fogékony gazdák ide jártak művelődni, újságot, szaklapokat olvasni vagy csak egyszerűen egymás között információkat cserélni az őket érintő gazdasági vagy egyéb kormányzati intézkedésekről, és az aktuális politikai kérdésekről. A Gazdasági Egyesület főleg a külterületi, leginkább gazdákat tömörítő köröket igyekezett munkájába bevonni, melyek vezetőinek többsége tagja volt az egyesületnek is. Az együttműködésnek köszönhetően Lázár Dezsőt tizenhat évig tartó elnöksége alatt a vásárhelyi olvasókörök nagy része díszelnökévé vagy tiszteletbeli elnökévé választotta. Emellett hosszabb-rövidebb ideig több sport-, illetve társadalmi egyesület (Torna és Vívóegylet, Legeltetési Társulat stb.) elnöki tisztét is betöltötte. így a Gazdasági Egyesület irányítása és saját birtoka igazgatása mellett még rengeteg protokolláris jellegű feladatnak, meghívásnak - ünnepi felszólalások, avatóbeszédek tartásának - is eleget kellett tennie.4 A Gazdasági Egyesület ifjúsági csoportja a farsangi szezonban - a két világháború között minden évben - nagyszabású jótékonysági gazdabált rendezett, melyen több alkalommal országosan ismert politikusok és kormánytagok is megfordultak. 1921 februárjában például Bethlen István volt az est díszvendége. Az egyesület 3 PÜSKI Levente: A Horthy-rendszer. Budapest, 2006 (a továbbiakban: PÜSKI Levente, 2006.) 264. 4 BARÁTNÉ HAJDÚ Ágnes: Társadalmi egyletek a két világháború között és a koalíciós időszakban Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 2015 (a továbbiakban: BARÁTNÉ HAJDÚ Ágnes, 2015.) 10.; KRUZSLICZ István Gábor, 1999. 13-15.; VRÚ 1920. március 10. 1.; VRÚ 1920. április 13. 3.; VRÚ 1921. január 29. 3.; VRÚ 1921. február 2. 2-3.; VRÚ 1921. március 1. 1.; VRÚ 1923. december 5. 1. 193
