A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
nehéz szövegeket az előadás sikere érdekében. Kezdetben irodalmi összeállításokat készítettünk, ezt követően pedig elsősorban klasszikus darabokat vittünk színre. ” Sófalvy Ella (utóbb Gyulai Sándomé) vásárhelyi születésű színész. Előbb csatlakozik Nádassy József, majd Szendrey Mihály vándor színtársulatához, később a Debreceni Csokonai Színház tagja. 1928-ban - férjhezmenetele után - visszavonul a színészi pályától. Steiner Béla (1927-2016) zenepedagógus, zeneszerző, karnagy. Hódmezővásárhely Díszpolgára. 1959-től költözik Vásárhelyre, de már évekkel korábbi zenei kapcsolata van a várossal (Luthor Gyula - Steiner Béla: Vásárhelyi subavásár népi táncjáték [1957]). 1959- 1963 között a helyi zeneiskola igazgatója, majd 1973 és 1987 között Bethlen Gábor Gimnázium tanára (Blazovich László - Steiner Béla: Ciróka-Maróka népi zenés játék [1977]). Ezenkívül hét gyermekoperája született (A hét betű; Az arany cipő; Kész az esküvő; A király kenyere; Suli muri), amelyekkel a magyar zenetörténetbe is beírta nevét.144 Szabó Ferenc László (1900-1978) nagymágocsi születésű színész. 1924-től Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába jár. Kaposváron és más vidéki színtársulatnál kezdi pályáját. A fővárosban bekerül az Operett Színházba, majd a Magyar-, a Belvárosi- és a Madách Színháznak is. 1932 és 1975 között közel százhúsz magyar mozi-, majd tv-filmben jelenik meg karakter- és epizódszerepekben. Testvére Szilágyi Szabó Eszter színész. Szabó István (1878-1949) műkedvelő színész, könyvkereskedő. Fellépett többek között a MANSZ Leánykor által 1939-ben bemutatott: 7 lány, 1 férfi c. bohózatban. Szabó Mihály (1821-1899) ügyvéd, polgármester, író. Hódmezővásárhely 1849-es polgármestere, az irodalomba is beírta nevét, azzal hogy - többek között - magyarra fordította Goethe Faust-ját és Schiller Orleansi szűz című drámáját. Vásárhelyi közéleti tudósításokat küld a Vasárnapi Újság részére, 1845-től. Szabó Samu (1903-1966) Kossuth-díjas színművész. A vásárhelyi Nyári Színkörben lépett először színpadra 1919-től, zenés-táncos darabokban, népszínművekben. 1923-ban a szegedi társulathoz kerül, 1927-től vándor színtársulatokkal bejárja az országot. 1943-ban kerül a Debreceni Csokonai Színházhoz, ahol rendez, színdarabokat is ír. 1949-től haláláig a Pécsi Nemzeti Színház megbecsült tagja, vígjátéki és drámai szerepekben. Szász Károly (1912-1978) színész, rendező. Vásárhelyen született és nevelkedett, majd tanári diplomát szerez, de inkább a színházi élethez vonzódik. A helyi gimnázium önképzőkörében és más diákelőadásban tűnik föl színi tehetsége. Már egyetemi diákként bekapcsolódik a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságának munkájába és eljátssza Shakespeare Hamlet-jének címszerepét 1941-ben. Játszik és rendez a Magyar Rádiónál, a Vígszínházban, majd Debrecenben és Szegeden. Színészi és rendezői pályája mellett újságíró és kritikus is. Szathmáry Tihamér (1869-1934) műkedvelő színész, színműíró, író, újságíró, később városi főkapitány, majd főispán. Fiatalon az 1880-1890-es években rendszeresen fellépett - kisebb- alakításokban helyi - és nálunk vendégszereplő színtársulatokban. Többek között 1893 augusztusában lépett a „Régi nyári színkör” deszkáira az itt vendégszereplő Füredi társulat által színre vitt Jókai Az aranyember c. drámájában, melyben Kristyán Tódor szerepét alakította, nagy sikerrel.145 Tíz éven keresztül jegyzője is volt a helyi Műkedvelő Társaságnak, előmozdítója a Nyári Színkör felépítésének, alelnöke a Tornyai Társaságnak. Sebestyén Mihály színtársulata mutatta be Kevély Kovács Gábor és Dzsentrivilág c. népszínműveit. Kéziratban is maradtak színművei: Csaba királyfi, Könyves Kálmán, A király, 144 145 https://hu.wikipedia.org/wiki/Steiner_Béla_(zeneszerző) VV, 1893. aug. 20.3. 188
