A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

Akadémiát (1938). Vidéki vándor színtársulatoknál töltött év után, a szegedi színháznál játszik tíz évet (1939-1949). Innen Pécsre kerül, majd 1953-tól ismét a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződik. 1960-tól tizenhat évet tölt a debreceni Csokonai Színház színpadán, majd 1976-tól az 1982-es nyugdíjazásáig a fővárosi Madách Színházban lép a közönség elé. Lubinszky Ödön (1860-1939) színész, Lubinszky Ignác vásárhelyi közjegyző fia. A helyi gimnázium diákja, majd a műkedvelő társulat tagja. 1882-ben a Kolozsvári Nemzeti Szín­ház szerződteti. Ez év novemberében szülővárosa közönsége előtt is bemutatta tehetségét, három egyfelvonásos játékban, jelenetben.137 Budapesten ügyvédnek tanul, de színésznek áll, 1909-től a Vígszínházba, 1917-től Sziklay Kornél városligeti társulatához szerződik. Makai Péter (1932-1991) Erkel-díjas rendező, jelmez- és díszlettervező, Érdemes Mű­vész. Makai Ödön és József Eta gyermeke, József Attila unokaöccse, Vásárhelyen született. 1952-1956 között végezte el a Színművészeti Akadémia rendezői szakát. A Nemzeti Szín­ház, majd a Szegedi Nemzeti Színház rendezője, 1964-től haláláig az Operaház díszlet- és jelmeztervezője, rendezője. Makainé József Jolán (1899-1950) Az 1929-ben Vásárhelyre költöző Makai Ödön ügy­véd felesége, József Attila nővére, bekapcsolódott a vásárhelyi műkedvelő színjátszók vilá­gába. Makay Lucy néven szerepelt a Nyári Színkörben, a Központi kávéházban, egyletek, társaságok összejövetelein. Önfeledt - néhol szertelen - játék, mókázás jellemezte, kedvelt, új színfoltja lett a vásárhelyi műkedvelő színészetnek. Műsorok, családi estélyek levezeté­sét is vállalta, remekül szavalt és énekelt, jeleneteket, paródiákat, bökverseket is írt. Politika c. egyfelvonásosát - amelybe József Attila is besegített - be is mutatták.138 Makó Lajos (1854-1908) színész, színigazgató. Többször szerepel társulatával a vásárhe­lyi régi színkörben, mint színész, majd a Nyári Színkörben, már rendezőként. Felesége a vásárhelyi származású Ábrái Aranka színésznő, akivel 1898-tól 1908-ig élnek együtt. Mátray (Novák) Dezső (1872-193?) színész, operaházi énekes, népdalénekes. A vásárhe­lyi születésű művész elsősorban énekesként, énekes színpadi szerepekben tűnik föl. 1892- től az Operaház énekese, de több színháznál prózai és énekes szerepeket is vállal. 1899-től Lipcsében, majd Düsseldorfban énekel. 1907-ben az Odeon Records két magyar népdal­válogatás lemezt készít vele. Mindszenti (Misán) István (1908-1993) énekes színész, nótaénekes. A vásárhelyi szár­mazású énekes a Nyári Színkör színpadán kap először prózai-, majd énekes-táncos szerepe­ket 1934-től. 1939-ben kerül be a Fővárosi Operett Színházba, majd az Operaház kórusába. Később vendéglőkben, szórakozóhelyeken és nótaesteken énekel ország szerte. Több ma­gyar nóta lemezt készítenek vele. Misán János, ifj. M. János Szegedi úti kútfúrómester fia, a vásárhelyi nyári színkörben játszott, majd 1939-től Szegedre szerződött színésznek. Moldvay Győző (1925-1996) újságíró, műkedvelő rendező. A „Színház” c. rovatban a maga és mások (Vöröss István) színikritikái jelennek meg. 1945 után több amatőr színtársu­lat alakítása fűződik a nevéhez a Petőfi Kultúrház színpadán. Visszaemlékezéseit ezekről az évekről, az általa szerkesztett Vásárhely és Vidéke hasábjain idézi meg, az 1992. 6. 6. és 6. 13. 3. számokban. Mucsi Sándor (1926-2006) színész, magánénekes. Fiatalon Mártélyról Hódmezővásár­helyre kerül, nyomdász inas lesz. Iskolatársai Bessenyei Ferenc és Antal Imre. Iskolai elő­adásokon, műkedvelő színtársulatoknál lép fel, nyomdászinasként került kezébe az a lap, 137 Hód-Mező-Vásárhely, 1882. nov. 19. és 26. 138 SZIGETI János: József Attila Hódmezővásárhelyen = Vásárhelyi Tanulmányok. VIII. 1977. 122. 183

Next

/
Thumbnails
Contents