A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

nadrág; Ördöglovas; Külvárosi őrszoba; Ez történt Budapesten. Verses kötete is megjelent 1996-ban.

Herczeg Mihály (1926-2011) helytörténész, levéltárvezető. Már gimnazista korától részt vett az iskolai rendezvényeken, önképzőköri előadásokon. A római katolikus középiskolai ifjúság, a Katolikus Kör rendezvényein szerepel, az 1940-es években. Tanyai tanítóként számtalan iskolai ünnepséget, színielőadást tanított be, pl. Gárdonyi A bor; Karinthy Tegezé s c. darabjait.

Hetés György (1921-1998) színész, rendező, szobrász. 1943-ban végzi el az Országos Színészegyesület Színiiskoláját. 1946-ban kerül Hódmezővásárhelyre, Osváth Béla színházának művészeként, huszonöt évig tagja a Faluszínháznak. Később színészeket megformáló karikatúra-szobrász lesz. Osváth Béla színháza Hódmezővásárhelyen címmel megírja emlékeit a helyi színházról 1989-ben.

Hódi Sándor énekes, színész. A vásárhelyi paraszti családba született színészt fiatalon elcsábította valamelyik vásárhelyen vendégszereplő vándortársulat az 1900-as évek elején. Bejárták az országot, Pesten és Lengyelországban is turnéztak. Baritonista, Kenéz Ernő operaénekes nagybátyja volt.129

Hovanyecz Ferenc vásárhelyi szabómester, textilkereskedő, Hovanyecz József fia. Több helybeli műkedvelő csoport, színtársulat munkájában részt vesz fiatal korától. 1933 decemberében rendezi a Ref. Nőegylet jótékony előadását a Fekete Sas színpadán, a Báránykák c. bohózatot.130 Később is szerepel és rendez helyi darabokban. Osváth László visszaemlékezése szerint ő alakítja meg a helyi szociáldemokraták Színjátszó csoportját 1945-ben.131

Ilosfalvy Róbert (1927-2009) Kossuth- és Liszt-díjas, operaénekes, érdemes művész, kát. segédkántor, műkedvelő énekes. Édesapja vásárhelyi tanyai-, majd városi tanító. Fiatalon a városba kerülve, a belvárosi katolikus énekkarban tűnt fel Tóth Lajos kántortanítónak. Énektehetségét iskolai, majd a gimnáziumi énekkarban számtalan énekes fellépésen bizonyította. Tóth Lajos mellett orgonáim tanul, és amikor kántortanítója az Operaházba kerül magánénekesnek (1946), egy évig ő lesz a templom kántora. A háború után, akkor dönt az énekesi pálya mellett, amikor a Vásárhelyen vendégszereplő Operaház a Sevillai borbélyt adta elő. 1947-1949 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzi el énekesi tanulmányait, 1947-től a Honvéd Művészegyüttes tagja. Az Operaházban 1954-ben lép fel először, Erkel Hunyadi László c. operájának főszerepében. 1966-tól 1982-ig külföldre szerződik, a kölni operaház állandó tagja, vendégművészként fellépett a müncheni, a hamburgi, a stuttgarti, a madridi, a római operaházakban és fellépett a San Franciscó-i operában, a New York-i Carnegie Hall-ban és a londoni Covent Gardenben is. Hazatérve az Operaház tenoristája, magánénekese és 1992-től örökös tagja. 1989-ben szülővárosában újra fellép, a felújított Fekete Sas báltermében rendezett díszelőadáson, Gombos Katalin és Bessenyei Ferenc társaságában.

Jeney Imre (1820-1909) ügyvéd, lapszerkesztő, mecénás, Jeney János főbíró, helyettes polgármester fia. A Kaszinó Egylet elnökeként és más közéleti munkálkodása során anyagilag és erkölcsileg támogatja a vásárhelyi állandó színház építését.

129 SZABÓ Éva: Vásárhelytől - Vásárhelyig. Emlékképek Kenéz Ernő operaénekes életéből. Hódmezővásárhely, 1999. 14.

130 VÚ, 1933. dec. 10.

131 OSVÁTH László i. m. 325.

180