A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
áprilisában (Fehérvasárnapon) adták elő a Gyermekszív rejtelmei c. három felvoná- sos ifjúsági színjátékot.105 1949 után az egyházi darabok, betlehemes játékok visz- szaszorultak a plébániákra, a templomok falai közé. Az evangélikus egyház is rendszeresen tartott elemi iskolásai részvételével gyermekelőadásokat a Márton utcai iskola és imaház nagytermében. 1940 karácsonyára egy mesejátékot, Jézus születését megidéző betlehemes játékot és a Legnagyobb érték c. gyermekszíndarabot mutatták be itt.106 Az egyházi iskolák 1949-es állami kézbevétele után radikálisan megváltozott az iskolai színjátszás milyensége. Politikai iránymutatás és felügyelet mellett csak „osztályharcos”-nak kinevezett népszínművek (Ludas Matyi, Mágnás Miska, Kincskereső kisködmön, Mátyás király mesék stb.), megtűrt, semleges játékok (Ily- lyés Gyula: Tűvétevők, Gárdonyi, Móricz, Móra egyes darabjai, klasszikus mesejátékok: Jancsi és Juliska, Hamupipőke, Pinokkió és mások, időnként Moliére vagy Beaumarcher vígjátékait), szovjet-orosz egyfelvonásosok vagy az új baloldali magyar szerzők darabjai kerülhettek az iskolai színpadokra. A város belterületén működő iskolák közelebb voltak a hatalom látóköréhez, hamarabb áttértek az engedélyezett iskolai darabok játszására. A külterületi, tanyai iskolákban ez az átállás hosszabb időt vett igénybe, elzártabban rendezték iskolai színjátékaikat. Fellendült viszont a népzene és néptánc színpadi szerepeltetése, ezek beillesztése régi vagy újonnan született népszínművek keretébe. Az iskolai színjátszás milyensége, illetve egyáltalán a megléte ebben az időszakban is a felelős-, vagy önállóan tevékenykedő tanár, tanárnő hozzáállásától függött. Az iskolai ünnepek kicserélődtek, április 4-ét, május 1-jét, november 7-ét volt kötelező megünnepelni, a kisdobos és az úttörőcsapatokon, de főként a DISZ, majd a KISZ szervezeteken keresztül a Forradalmi Ifjúsági Napokat, amelyben fokozatosan elsikkadt az 1848—4-9-es forradalom és szabadságharc megemlékezése. Az iskolák és az úttörőcsapatok névadóinak emlékműsort, anyák napjára verses összeállításokat rendeztek. A Petőfi utcai Állami Leányiskola diákszínpadosai 1956-ban mutatták be a Hamupipőke c. énekes-zenés-táncos mesejátékot, az iskola különbözőkorú leánytanulói részvételével, a fiú szerepeket is ők alakították. A tanév végére betanult játékot, Ilosfalvy Stefánia tanítónő alkalmazta a PMK színpadára. A tucat iskolai műsor közül kiemelkedett Makhult Ida tanárnő betanításában, a József Attila Általános Iskola diákszínpadosai által előadott Rákóczi emlékműsor 1975-ben. A PMK színpadára alkalmazta Királyhegyi Ottilia, amelyet később a Rákóczi Tsz. Kultúrházában is bemutattak. A Tarjáni Általános Iskolában is jelentős iskolai színjátszás folyt Vörös Jolán magyar-szakos tanárnő vezetésével. 105 Az előadások meghívói a szerző gyűjteményéből 106 VRÚ, 1940. dec. 19. 3. 166
