A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

Néptánc és Színjátszó Hagyományőrző' Társaság (?) Földesi Gyula vezetésével alakult meg a baráti társaság, amelyben a közelmúlt vásárhelyi néptáncosai, szalontáncosai és a műkedvelő színjátszók találkoznak, fölidézve a közös táncolás vagy szerepjáték élményét.

A Petőfi Művelődési Ház (később Kultúrház, majd Központ) Színpada (Petőfi Színházként, Petőfi Színpadként is nevezik) (1952-1958) A modern színház és kulturális központ igazgatója Moldvay Győző lett, majd 1954-től Sallay Lázár váltja, a gazdasági igazgatóhelyettes és közönségszervező Haller Sándor. О rendezi és szerepel is a vásárhelyi műkedvelők, iskolai színjátszók, és a Vásárhelyi Népi Együttes tagjai részvételével bemutatott darabokban (Mágnás Miska, Gül Baba [Gábor diák], János vitéz, Montmartre-i ibolyák, Karinthy F.: A téma, stb.) Az énekeseket Radnóti Éva tanította be - szerepelt is Szabó András zongoratanár közreműködésével. Felléptek még ismert helyi műkedvelő színészek is, mint Farkas László, Györjfy József, Sallay Lázár, Szombathy Margit, Hovanyecz Ferenc, Fogarassy Gyula és mások. A kultúrház színpadán léptek fel a vidéki- és a fővárosi színházak társulatai, amelyben ritkán helyi színjátszók, néptáncosok, kóristák is szerepet kaptak. Az 1956-ban, Honthy Hanna főszereplésével bemutatott Csárdáskirálynőben.60 A Petőfi Színpad I. helyezést hozott el a Színjátszók Országos Fesztiváljáról.

Petőfi Irodalmi Színpad (1952-1967) [1954-től: Színjátszó Szakkör] Művészeti vezetője Földesi Ferenc későbbi gimnáziumi tanár, rendezője: Farkas László műkedvelő színész volt. Lényegében a gimnáziumban 1945-ig működő Petőfi Önkép- zőköri hagyományok folytatója lett. Bemutatkozó verses összeállításuk 1952 februárjában volt, „Lásson, ne csak nézzen szemetek” címmel, amelyen felléptek a rendező Farkas Lászlón kívül, a gimnázium irodalmi csoportjának tagjai is. Ady, Tóth Árpád, Illyés és Radnóti versei mellett elhangzott B. Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! c. művének részletei a rendező előadásában. Az est zenei összeállítását Steiner Béla zeneszerző, tanár végezte, ahol levetítettek egy - akkor újdonságnak számító - filmmontázst is. Közreműködött a Vásárhelyi Népi Együttes Kórusa és az Állami Zeneiskola Szimfonikus Zenekara is. Időközben bemutatták az évekig nem szívesen látott népszínművet, Gárdonyi Géza A bor c. darabját (1955), amelyben a háború előtti műkedvelő színjátszók is visszatértek szenvedélyükhöz. Terveik között szerepelt még Móricz és Csehov műveinek bemutatása, vagy Szigligeti Ede A mama c. színműve is. A Színjátszó Szakkör heti három alkalommal próbált, új tagok folyamatos bevonásával. (A színjátszók mellett Szavaló Kört is szervezett Farkas László.) 1962 márciusában mutatták be, „Hallassa szavát minden igaz ember” címmel. Készült még Petőfi versekből összeállított, „Mindenható szerelem” című, és „Dunának, Oltnak egy a hangja” címmel irodalmi összeállítás is az irodalmi színpad előadásában, a következő években. Mindenható szerelem c. előadá60 Érkeznek a színészek. A Csárdáskirálynő-vel kezd a vásárhelyi Somlay Artúr Színház = Viharsarok, 1956. aug. 24. 3.; NAGY László: Honthy Hanna nagy sikert aratott Hódmezővásárhelyen a „Csárdáskirálynő”-ben = Viharsarok, 1956. okt. 12. 1.

149