A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

ták át, egészítették ki. Szükség szerint a maszkot, arcfestést egymásnak készítették el. Színfalakat, hátteret egy-egy városi hozzáértő műkedvelő festő, rajztanár festette meg, többnyire lécvázra feszített vászonra. A szükséges bútorokat, kellékeket az olvasókörből, otthonról vagy a közeli vendéglőből kérték kölcsön.

A Susáni Polgári Kaszinó (1926-?). 1924-ben a Szabadság Olvasó Népkörben kezdett tevékenykedni a színjátszó-tagozat Jeney János és Illés Sándor vezetésével. A bevált népszínművek, zenés darabok mellett korszerűbb, modernebb szerzők műveinek bemutatásával (G. B. Shaw-adaptációk) kísérleteztek.

Visszhang utcai Olvasókör Színpada. A kör megépítésekor, 1912-ben állandó színpadot is létesítettek itt, Újvároson egyedüliként. Győrffy József újvárosi ref. lelkész vezetésével alakult meg az Ifjúsági Egyesületük színjátszói. Főként divatos népszínműveket, bohózatokat játszottak. Felnőtt műkedvelők, városi színésztársulatok is „vendégszerepeitek” színpadukon. Ifjúsági Egyesületük színjátszói más darabok mellett 1933-ban bemutatták a Mágnás Miska c. daljátékot,36 Fekete mén c. három felvonásos népszínmű 1940 decemberétől került a kör színpadán bemutatásra.

Római Katolikus Nőegylet (1893-1950) Műkedvelő Társulata már 1893-ban fellépett a régi nyári színkör fasátrában, a Vöröskereszt Egylet javára rendezett élőképekkel és népies játékokkal. 1895 pünkösdjén mutatták be a régi népkerti nyári színkör színpadán, Tóth Ede: Kintornás család c. népszínművét, több alkalommal, jótékony céllal. Többek között szerepelt benne: Sallay Lajosné (aki ezt a darabot rendezte is), Czégényi Gézáné, Gosztonyi Sándor, Gravácz (utóbb Gonda) József, Darvassy Gyula.37 1893 karácsonya előtt, a szegény iskolások felruházása céljából jótékonysági betlehemes-játékot, és két vígjátékot (A meglepetés és Az elhamarkodott ítélet) adtak elő, az Iparegylet székházában a nőegyleti színjátszók, Rittné Gábris Ágnes tanítónő (1901 és 1920 között a nőegylet elnöke is) rendezésében.38 A műkedvelők adták elő 1927 októberében, a Nyári Színkörben, a Jairus leánya c. bibliai drámát, vagy 1933-ban a „Fruska” c kacagtató vígjátékot.39 A főszerepet Klebniczky Ilus, a többi szerepet Vetró Emilné, Szabó Manci, Janáky Dezső, Hovanyecz Ferenc (ő rendezte is a darabot), Szőrffy György és mások alakították.40

Hódmezővásárhelyi Római Katolikus Társaskör (Teleki u. 44., 1896-1949). A kör 1896-1926-ig Katolikus Olvasó Egylet néven működik. Tagjai száma a 200- 300 fő körül mozgott, az általuk szervezett előadások, jótékony célú bálok alkalmával, ennek többszöröse is összegyűlt. Vásárhely legnagyobb, legerősebb egyházi köre. (A reformátusok ugyan nagyobb létszámú egyházi közösség voltak a városban, de szervezeteik megoszlottak a gyülekezetek között.). A Körön belül kezdettől

36 VU, 1933. máj. 3. 3.

37 VV, 1895. jún. 6. 3.

38 VV, 1893. dec. 21.3.

39 Hétfői Újság, 1933. máj. 5. 2.

40 Hétfői Újság, 1933. máj. 12. 1.

143