A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

halántékon lőtte magát. Az eset anyakönyvi bejegyzése: „öngyilkosság lövés által”. Holttestét a rendőrségi szemle után Zrínyi u. 50. alatti lakására szállították, temetése két nap múlva az Ó-templomban mondott gyászbeszéd után a Kincses temetőben volt. Néhány nappal később Szathmáry Elek törvényszéki jegyző, Tornyai János első mecénása (rajzszerek, festék vásárlásával támogatta), védőbeszéddel felérő cikkben világított rá a kor számviteli törvényeinek fonákságaira.19 Csak júniusban kezdtek arról hírezni a lapok, hogy a belügyminisztériumban megkezdték a tanácskozást a közigazgatási ügyvitel egyszerűsítéséről, az egységes vármegyei ügyvitel reformjáról, hogy az új községi törvény „alapvető munkálata lesz a jövő közigazgatásának.” A javaslatot a miniszterelnök az őszi ülésszak elején mutatta be a képviselőháznak, de ez már Vöröss István özvegyének és árváinak vigaszt nem nyújtott.20 Sőt. Tizenegy hónappal később a nyugdíj bizottság özv. Vöröss Istvánné özvegyi nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta, azonban hogy az elhalt férje ellen indított fegyelmi eljárás még nem ért véget, az ügyben nem hoztak határozatot, azonban javasolták, hogy a fegyelmi eljárás lezárásig az özvegy „nyugdíjmegszavazás iránti kérvénye ügyében nem határozhat, a döntésig az özvegynek és két kiskorú árvájának emberbaráti jóindulatból a betegápolási alap terhére havi segélyt utalványozzanak.” Az özvegy nem fogadta el ezt a határozatot. A belügyminiszterhez benyújtott fellebbezésének dokumentumai a családi tékában nem maradtak fenn, ám az események alakulását tekintve, kedvező nem lehetett. Hasonló korábbról Póka Lászlóné, a rendőrkapitány özvegyének ügye, nyugdíj kérelmének elutasítása miatti fellebbezése nem kapott kedvező felülbírálást. Ráadásul itt, a Vöröss ügynél, másfél év múltán sem zárult le a vizsgálat, a város közigazgatási bizottsága írásszakértők bevonását találta szükségesnek, így csak 1903 májusában jelentek meg közlemények a helyi lapokban arról, hogy meghozták az első fokú ítéletet, miszerint néhai Vöröss István terhe 1514. korona 17 fillér hiány, s ezért örökösei vagyonilag felelősek. Társai különböző mértékű, de kisebb pénzbüntetésre, „dorgálásra, és egyetemleges felelősségre vonásra ítéltettek az elsikkasztott összegért.” A búza mázsája ekkor piaci áron 7.20-7.40, a szalonna kilója 42-43 korona volt.

Az özvegy leányaival a Sopron vármegyei Márcfalvára költözött, és a fraknói herceg Esterházy család házvezetőnője lett majd négy évtizeden át. Hogy miért pont ezt választotta, oka ismeretlen. Özvegyként nyilvánvaló, hogy visszatért szüntetésekor kapott katolikus hitéhez, így lányai elemi iskoláikat a Római Katolikus Iskolaszék Elnökségének márcfalvi elemi népiskolájában, mint katolikusok kezdték

19 SZATHMÁRY Elek: Könyvelési rendszer a városházán. A kezelési rendszer áldozatai = VV, 1901. máj. 12.4-5.

20 Hmvhely Halotti anyakönyv, 1901. 504. sz.; Öngyilkos tisztviselő = HMV, 1901. máj. 9. 3—4.; Üzleti tudósítás: a búza, szalonna ára = uo. 3.; Politikai szemle „a belügyminisztériumban már napok óta tanácskoznak a közigazgatási ügyvitel egyszerűsítéséről” = HMV, 1902. jún. 5. 1-2.; HMV, 1902. júl. 13. 2.; Közigazgatás egyszerűsítése = HMV, 1902. nov. 20. 1-2.; Temetés után. Halotti koszorú, mely vádat emel = VV, 1901. máj. 12. 5-6.; Köszönetnyilvánítás = uo. 7.; HMV, 1901. máj. 12. 5.

130