A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Dobay Ferenc: Fejezetek a hódmezővásárhelyi cserkészet történetéből
hogy meg merte édesapám tartani az ötvenes években, mivel ez utóbbi kiadványban sok olyan cikk is volt, melyekre könnyen rá lehetett volna fogni az ötvenes években a „szélsőjobboldali” jelzőt. 5. A „Cserkészpróbák Rendszerének Áttekintése” 1938-ból, egy nagyméretű táblázat, mely tartalmazza az egész akkori cserkészet felépítését. 6. Rengeteg fénykép, irat, levél, képeslap a cserkészetre vonatkozóan. Bár a 112. számú Hunok csapat Rákóczi rajának naplójában a rendszeres bejegyzések 1934 februárja után megszűntek, de sok olyan különálló irat maradt meg, mely későbbi időpontokra datálódnak, tehát a raj tagjai továbbra is találkoztak, és most már inkább baráti alapon folytatták cserkészéletüket. Még a negyvenes évek elejéről is maradt meg 1-2 irat a háborús időkből. Felmerül az is a papírok olvasgatása közben, hogy volt egy külföldi táborozásuk is Ausztriában, 1935-ben, mivel már a napló szerint elkezdték korábban szervezni, de sajnos erre csak néhány fénykép utal, ezért lehet, hogy csak terv maradt pénzügyi okok miatt. A továbbiakban először is szeretnék utalni arra, hogyan gondolkodtak róla a résztvevők és a vezetőik a cserkészmozgalomról a húszas-harmincas években. A legautentikusabb forrástól, Sík Sándortól (1889-1963) idézek a Cserkészet Pedagógiája című, 1934-ben megjelent könyvéből, hiszen ő volt a magyar cserkészet egyik megalapítója. Sík Sándor ezt írta: „A cserkészet lényege: Korunk egyik legnagyobb pedagógiai mozgalma...Egy új fiütípust akar kialakítani, amely egészségesebb,erősebb, életrevalóbb, gazdagabb és nemesebb a jelen.. .vérszegény, félszeg típusainál. Célja...a jellemnevelés, egészséges testedzés és gyakorlati ügyességfejlesztés által...jó állampolgárokat nevelni.”Az édesapámnál maradt napló átolvasása után kijelenthetem,hogy a harmincas évek elején ezek az ideák nemcsak üres frázisok voltak, hanem a résztvevők tényleg hittek - kissé idealista módon - ezen elképzelésekben. A háború közeledtével azonban sajnos a cserkészet is kezdett átalakulni az akkori politikai céloknak megfelelően. A 112. számú Hunok cserkészcsapat alapítója és első parancsnoka, Tóth Imre (1895-1936) állami polgári iskolai tanár volt, az alapítás éve pedig levéltári adatok és korabeli újságcikkek alapján 1920. Fennmaradt ugyanis a temetéséről a Dura- nyomdában készített értesítés 1936. május 9-ei dátummal. Ebben felsorolják, hogy Tóth Imre „áll. polgári iskolai tanár, cserkészparancsnok, tartalékos főhadnagy”, aki „iskolai munkáján kívül, mint a 112. sz. Hunok cserkészcsapat megalapítója és első parancsnoka, a Hadi Rokkantak Egyesületének társelnöke, a ref. presbitérium tagja, s a Ref. Ifjúsági Egyesület előadója” is volt. Fiatalon, alig 41 éves korában halt meg első világháborús sebesülésének következménye nyomán. Tanárként 17 évig dolgozott. A megalapítás évének pedig azért is logikus 1920, mivel a fennmaradt cserkésznapló szerint egy másik vásárhelyi csapat alapításának 10. évfordulóját ünnepelték meg közösen 1930. május 4-én, a Gimnázium udvarán. Ez a másik csapat volt az „Erő”, szintén öregcserkész csapat, mely ekkor 10 éve alakult, parancsnoka Túri János volt. Este a Nyári Színkörben rendeztek ünnepélyt a megalakulás évfordulójára. Másnap, május 5-én pedig a Hunok csapat Rákóczi raja saját 109
