A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

Hogy mennyit időzött egy-egy helyen, az odatartozó dalok számából kalkulálható (pontos dátumot nem gyakran jegyzett fel). Legkézenfekvőbben azért itt állapodott meg, mert a szabadságharc eszméje a déli vármegyékben élt legtovább, itt összpontosult utoljára a szabadságharc egésze. A félárva Sárosit gyermekkora, neveltetése, ifjúsága kötötte oda (özvegy édesanyját a békési nótárius, Szánthó Pál vette feleségül). Az eredetileg talmudtanítónak készülő Ballagi Mór (Bloch Móric)38 a szabadságharc idején a forradalmi hadsereg Békés vármegyei ügyeit intézte honvédkapitányi rangban Aulich Lajos, majd Görgei Artúr mellett. Ott volt a világosi fegyverletételnél, internálták, tanári foglalkozásától eltiltották (még 1843 májusában tért ki, a szarvasi evangélikus líceum tanára lett). Kondorosi bérelt földön gazdálkodott 1851-ig. A Komáromból 7 év várfogság után 1852-ben amnesztiával szabadult Nagyajtai Cserey Ignác Makón húzódott meg a hatósági zaklatások elől.39 Hódmezővásárhelyen gróf Vécsey Sándor, az aradi vértanú testvére volt a plébános. Nevét „hírhedtté” tette, hogy a király névnapja (október 4.) tiszteletére elrendelt ünnepi mise helyett gyászmisét mutatott be az aradi tizenhárom emlékére az első évfordulón.40 Ugyanebben az évben, 1850-ben, bizonyos „Apafi” tett közzé felhívást szabadságharcos dalok összegyűjtésére a Hölgyfutár, a Magyar Hírlap, a Csokonai Lapok hasábjain, a küldeményeket Gyulára várta. Az álnév mögött a Hódmezővásárhelyről elszármazott Szathmáry Károly rejtőzött. Többet érdemelne, mint nevének érintőleges említése a korszellem árnyalására. Akciója több, a „megyében uralgó néphangulatról” szóló főszolgabírói jelentés tárgyát képezte, merész elképzelése zátonyra futott.41 Szeremlei a vásárhelyi lakosok között sorolja Nyizsnyánszki József katolikus segédlelkészt 1809-ből.42 Rokoni kapcsolatát szintén nem vizsgáltam.

Vásárhelyre először 1853 novemberében jutott el, a mai Mária Valéria utcában Schéner Iréné, néhai Póka Sándor ügyvéd, ’48-as nemzetőrszázad-kapitány özvegye adott neki szállást rövid időre. Makón „Cserey Apánk” vette pártfogásba (jelleméről sokat elárul titulusa). Javaslatára lett telekkönyvi írnok, „tollvezető” a makói városházán Gregor István főjegyző keze alatt 1854. 11. 04-étől 1855. 05. 20- áig,43 noha már nem csekély hírnévre tett szert (a mottónak választott idézet erről szól). A hivatalnoki munka nem neki való, semmit nem írt ez idő alatt. Nem úgy Gerendáson (ma Telekgerendás), ahol 7 dalt jegyez csak ’55 májusában. Füzetében két szövege alá írta, hogy „

Közöltetett a Szarvasi Naptárban, 1855Ezek a Kikönyöklök kisded ablakomon (B. Csabai emlék), és a Karikába áll a betyár kezdősorú „népdalai.” Nem derül ki, hogy csak szöveg, vagy kotta is jelent-e meg, a kiadványt kézbe venni nem sikerült, annál is inkább, mert Nyizsnyay információja nem pontos, ilyen kiadvány nem volt. A Szarvason 1846 és 1855 között működött Réthy Lipót 1850-ben indított Magyar alföldi legújabb kalendáriumáról lehet szó. Békés megye első nyomdásza a haditörvényszék által 6 havi fogságot szenvedett, amit Nagyváradon töltött ki. „ ... nyomdája országos hírességü tevékenységet fejtett ki a szabadságharc alatt. Az ügyében kihallgatott tanúknak arra kellett megfelelniük, hogy milyen gondolkodású, milyen politikai hitvallású embernek ismerték őt a forradalom előtt s a forradalom előmozdítására milyen tevékenységet fejtett ki.,r44 52