A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen I.
Híres vásárhelyi kérők, vőfélyek Nótás Szabó Pál (1790-1869) nótaszerző, vőfélyverselő. Habár gazdag összegyűjtött nótái között nem maradtak fenn saját vőfélyversek, felköszöntők, visszaemlékezők tudni vélték, hogy felkérve, vagy kéretlenül feltűnt a korabeli menyegzők, parasztlakodalmak környékén. Idősebb korában illendőségből is meghívták a lakodalomba, ahol - ha a vacsora és az azután megivott bor kellő ihletett adott neki - szívesen mondott régebbi, vagy akkor született felköszöntőt az egybekelt iíjakra, az örömszülőkre, vagy a vendégekre. Szappanos Imre (19. század) kérő, vőfély Kiss Lajos egyik (vagy egyedüli) adatközlője a lakodalmakról, a vőfélykedésről, Vásárhelyi kistükör c. munkájában említi a 65. oldalon.29 Benke Imre (1882-1974) vőfély a XX. század első felének egyik legismertebb vőfélye volt. A régi vásárhelyi szokások szerint a leánykéréstől a lakodalom befejezéséig vezette végig a szertartásokat. Leír egy régi szokást, amely a csókoló- dzó alkalmával hangzott el, ahol először voltak kettesben a fiatalok. „Azt a drága kölest, amit kicsépeltünk / zsákokba bekötve a kamarába tettük. / A számtalan egér a zsákot kifúrta, / a sok drága köles kidűlt szerte-széjjel./ Fel kellene szedni még most, ezen éjjel / ezt az egy pár személyt választottam én ki / kérem, eresszék el őket kölest szedni. ” A vőlegény búcsúztatást is a vőfély mondta el versben. Ezután ment a lakodalmas menet a menyasszonyt kikérni. A módosabbak ezt az utat kocsikon, szekereken tették meg, a szegényebbek pedig gyalog mentek a lakodalom helyszínére. A násznép gyalog menetelése az akkori szokások szerint hangos, vidám, karnevál-szerű volt. Az útjukba eső kíváncsiskodókat megkínálták kaláccsal és borral. Búcsúzáskor így szólt: „Elő becsülettel egy kis csöndet kérnék / kötelességemet jórészt elvégezvén / úgy érzem minden munkám befejeztem / az Isten áldását kérem e házra / melybe a vendégek begyűltek rakásra/ szálljon áldás, béke, víg öröm, dicsőség / maradjon meg köztünk hóttig a békesség. ”30 Csorba Péter (1853-1937) vőfély, népköltő. A sokgyermekes parasztcsaládba született Péter tehetséges gyermek volt, de szülei nem tudták taníttatni. Többféle kétkezi munkában dolgozott, de huszonévesen, apja biztatására - aki szintén kérő volt - elkezd vőfélykedni, vagy ahogy akkoriban nevezték, kérőnek állt. Kora legnépszerűbb, legkeresettebb vőfélye volt több mint hat évtizeden keresztül. Nyolcvannegyedik évében is tevékenykedett, ezalatt közel ötezer házasságkötésben, lakodalomban szolgált vőfélyként. Híres volt arról, hogy nagy vásárhelyi elődjéhez, Nótás Szabó Pálhoz hasonlóan nem csak a betanult kérő verseket és vőfély rigmusokat ismerte, hanem alkalmi rögtönzéseket is mondott. Sok Petőfi-, Csoko- nai-költeményt és kora más híres költőinek verseit ismerte és mondta köszöntők alkalmával. A házasulandó korú fiatalok összehozásával, egyféle házasságközvetí29 [Simonka György] Csomorkányi Pál: „Most a szerelem kapaszkodik egybe, nem a vagyon”... = Délvidéki Hírlap, 1950. december 28. 5. 30 Csongrád Megyei Hírlap, 1970. február 8. 6. 27
