A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - ÁBRAHÁM FERENC: A híradó újságíró

A levelet 1945 áprilisában írhatta apám, ugyanis a szovjet csapatok akkor érték el az osztrák határt. Anyám szerint a szovjet/orosz tolmácskodás nem volt egészen önkéntes, és nem is volt veszélytelen. Egyrészt a Don-kanyarban teljesített szolgálat során is gyakran adódott olyan feladat, hogy elfogott partizánok vagy hadifoglyok kihallgatásán kellett tolmácsolni, de feltételezhetően ez a szovjet hadsereg egyenruhájában ugyanígy előfordult, csak ekkor a kihallgatottak német vagy magyar katonák voltak. Nem tudni, miféle szörnyűségeknek volt szemtanúja apám, kik és miféle emlékeket őriztek róla, mindenesetre valahol ennek az időszaknak az emlékei mondatták apámmal azt, negyven évvel az események után, 1987-es személyes találkozásunkkor, hogy a háborúnak még nincs vége. (Ezzel indokolta, hogy nem látogat Magyarországra.) Bizonyára nyelvtudása révén tisztában volt azzal, hogy a megszállt területeken a magyar csapatok által elkövetett bűnöket a szovjet igazságszolgáltatás meg fogja torolni.15

Az MTI a háború után

Az MTI egy hatalmas pénzügyi vállalkozásként is működött, melyet mai elnevezéssel szakmai holdingnak is nevezhetünk, hiszen a Magyar Távirati Iroda mellett ide tartozott a Magyar Rádió, a Magyar Országos Tudósító, a Magyar Hirdető Iroda Rt., a Magyar Filmiroda Rt. is. Mindezek Kozma Miklós szervezőmunkájának voltak a nemzetközileg elismert eredményei. Kozma Miklós belügyminiszterként is tevékenykedett, gyermekeinek házitanítója volt Ortutay Gyula, aki Szegeden diplomázott, és vált később befolyásos politikussá és jeles néprajztudóssá. Baráti köréhez tartoztak a kor neves irodalmárai, például Radnóti Miklós. Talán nem véletlen, hogy Ortutay szerepet kapott a rádiónál is, ahol Kozma időszakában irodalmi osztályvezető-helyettesként tevékenykedett. Hogy apám és Ortutay ismerték-e egymást Szegedről, vagy csak véletlen a találkozásuk az MTI-Rádió szervezetnél, soha nem tudjuk már kideríteni. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyon jó kollégák voltak a Magyar Rádió Rt. szolgálatában, anyám is becenevén, „Tutus”- ként emlegette Ortutay Gyulát. A német megszállás, majd a nyilas hatalomátvétel idején Ortutay kilépett a cégtől, így elkerülte a meghurcoltatást, és 1945 januárjában készen állt arra, hogy újjászervezze a szétvert hírszolgáltató vállalatot. Az erre vonatkozó megbízást január 18-án kapta meg az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól.

de facto irányítója a kommunistaellenes nyomozásoknak. A Budapesti Népbíróság halálra ítélte és kivégezték.

15 Ábrahám Ferenc háborús megpróbáltatásairól ld. még: Alföldi Újság, 1945. júl. 29. 1. p. Hogyan menekült meg 70 halálraítélt közül Abrahám Ferenc? — Vásárhelyiek szerepe az ellenállási mozgalomban

235