A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely első főiskolája

A tanárok nagyobb része a maradék Magyarországon keresett új, állami állást. A hallgatók többsége is szétszóródott: egy részük hősi halottként végezte vagy hadifogságban érte meg a háború végét, és a spanyolnátha-járvány is nehezítette az intézmény működését. A forradalmak nem érintették Máramarossziget városát. A román megszállás után a tanári kar megmaradt része - még a trianoni békediktátum aláírása előtt - kinyilvánította, hogy Máramarosszigetnek Romániába való bekebelezése után, az új országhatárok között nem hajlandó működni, a nagyváradi jogakadémia példáján okulva „nem hajlandó a román közigazgatás, jogszolgáltatás számára román ifjak újabb nemzedékét képezni román tanterv szerint..

A jogakadémia tantestülete Szatmárról, Beregszászról és Szegedről kapott meghívást, hogy ott folytassa tevékenységét. De miután az előbbi két várost szintén elcsatolták Magyarországtól, és a zömmel katolikusok által lakott Szegeden mozgalom bontakozott ki a kolozsvári egyetem befogadásáért, a tanári kar más megoldás után nézett. (Szegeddel kapcsolatban 1919-ben technikai problémák is adódtak: a francia megszállás cenzúrája miatt számos levél nem jutott el a címzettekhez, így Szeged meghívása sem.) Hódmezővásárhely, mint jelentős kálvinista hagyományokkal rendelkező város került György Endre és a tanári kar látókörébe.

Hódmezővásárhelyen először 1919 februárjában vitatták meg a főiskola befogadásának lehetőségeit. Ekkor Magyarország államformája még (nép)köztársaság volt, Károlyi Mihály államfővel az élén. A forradalmi változások, az új hatalmi szervek életre hívása ellenére Vásárhely társadalma viszonylag nyugodt maradt a tanácsköztársaság létrejöttéig. Február 27-én a református egyház elnöksége és a városi tanács kijelölt küldöttei (Fejérváry Bertalan, Vetró Lajos Endre tanácsnokok, Kmetykó Károly főszámvevő és Medveczky Imre főjegyző, helyettes polgármester) megállapodtak abban, hogy a jogakadémiát szívesen látja a város és az áthelyezés előkészületeit D. Nagy Sándor (1874-1950) gimnáziumi igazgató indítja meg.18 Az értekezleten D. Nagy beszámolt az akadémia nehéz helyzetéről és kifejtette, hogy a tantestület is pártolja a főiskolának a főgimnáziumban történő elhelyezését: „...az akadémia áthelyezése esetén a főgymnasium tantermeiben volnának az előadások s ugyancsak ott nyerne elhelyezést az akadémia igazgatósága is.” Az igazgató ezt követően Kun Béla kormánybiztos és helybeli egyházi főgondnok nyilatkozatát is tolmácsolta, mely szerint „...a jogakadémiának városunkba áthelyezése iránt az intézkedést sürgősen megteendőnek tartja, óhajtja, hogy értesítsük őket az egyház nevében azonnal, hogy jöhetnek. Nagy - református, városi és nemzeti — érdekek fűződnek az akadémiának városunkba helyezése mellett.” Medveczky helyettes polgármester is kifejtette, hogy a város „...minden lehetőt elkövetne, hogy úgy maga a főiskola, mint annak hallgatói s tanári kara meleg otthont találhassanak itt. Szíves készséggel és örömmel fogadná városunk keblére az akadémiát, mert ide telepítésével városunk erkölcsi, kulturális fejlődésének olyan alapjai tétetnének le, amelyek a jövőt illetőleg megbecsülhetetlen előny18 MNL CSML HL Hmvhely Városi Tan. ir. D. 983/1919. Medveczky Imre febr. 28-án kelt jelentése az előző napi ref. egyházi értekezletről (3291/1919. t. ü.)

171