A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen I.
Böske, tehén s..git kösd be! Feri, Feri tekeri, a lányokat szereti. Beviszi a szobába, ott csókolja sorjába. Gyurka, köll-é kutyahurka? Inas, a mi kutyánk fias! Jancsi, sz.. .t a macska, hajtsd ki! Korty, korty, Jóska[stb] iszik, bika fi _k! Rívó, pityogó, tepsi máié rotyogó! Szabó, szabdaló, békanyúzó vasaló! Pista, pislog a galuska! Sánta-bice, hatlábú, léesött a patkárú’! „...Minek az a kocsi?- Vályugot hordani. Minek az a vályug?- Házacskát csinálni. Minek az a házacska?- Lányokat, legényüket bele csalogatni.” (Játszóba hívogató gyermekvers részlete)9 A legkisebb legények és lányok, közösen a játszóba mennek, ahol cicama- cázást tartanak (körtánc), mások laptáznak (rongylabda dobálás), dóléznak (várdo- bálás), tekéznek (lyukraütés), büktetnek (sárhajtás), lovaznak, futtatnak, ugrándoznak stb. A nagyobb fiatalok fonókát tartanak, ahol ellenőrzött módon találkozhatnak és évődhetnek egymással, udvarolhatnak egymásnak. A fonóban Zálogosdit, Repül a madár-t, Kútba estem, Hun az olló komámasszony?, Mesterségem címerét játszanak közösen, a fiúk póktekerést, gerendamászást, tótágast csinálnak a lányok szórakoztatására. A cécóbált, csikóbált vasárnaponként este tartják, ennivalóval és télen borral, tánccal, nótázással. Játék, móka, nótázás, tánc, szerepjátszás közben mutatkozik meg, ki milyen tehetséget hordoz. A kisebb és a nagyobb fiúk és lányok közül is kiválasztódnak a legrátermettebbek, akik viszik a társaságot, azaz vezető szerepet játszanak közöttük. Szüreti mulatság alkalmával és különösen ku- koricafosztáskor tanulnak nagyon sokat a legkisebb gyerekek a nagyobbaktól, a felnőttektől és a vénektől. Dalolás közben találkozik a lelkűk, fejlődik a képzelőerejük mesehallgatás közben. A Török Károly által az 1860-as és 70-es években, nagy számban összegyűjtött gyerekversek közt szerepelnek megszemélyesítő, alakoskodó, szerepjátszó játékok szövegei is. Ilyen többszereplős, párbeszédes játékok a „Kakas isten jó napot”, a „Kijé ez a kapu?”, „Sül a könyér, sül, sül, sül”, a „Csablézás”, „Kecske, kecske, mit keresői a szőllőbe? ”, a „ Csüng, csüng az angyal, egy nagy aranyos bottal”, kezdetű játékok, a Pünkösdölő leányjáték és a Gergely-járás helyi változa9 TÖRÖK Károly gyűjtése, 1872. 269. 16
