A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Héjjahalomtól Kardoskútig

Az ünnepségek nagyjából ugyanazon koreográfia szerint zajlottak: az első müsorszám mindenütt a Himnusz vagy a Hiszekegy éneklése volt. Az éneklést általában az adott csoport, kör, iskola énekkara vezette, - a Főgimnáziumnak, a Mezőgazdasági Szakiskolának volt saját énekkara -, majd a Himnusz után következett a megnyitó beszéd. Ezt általában az olvasókör vezetője, a helyi tanító, vagy a várostól meghívott képviselők, tanácsosok mondták - Koncz Pál építőmester, az Iparegylet vezetője; Gregus Máté mintagazda, a Gazdasági Egyesület egyik vezetője; Kmetykó Károly tanító; Deli Lajos tanító; Lázár Dezső gazdasági főtanácsos - s beszédeik után következtek a hosszabb lélegzetű és hazafias emlékbeszédek. Ezeket az egyház vagy a város felkért képviselői mondták, néha iskolaigazgatók. Az egyház képviselői közül kiemelkedik Márton Árpád31 református lelkész, aki a belsőerzsébeti emléktábla leleplezésekor mondott emlékbeszédet. A város részéről hét alkalommal tartott emlékbeszédet Kun Béla32 nemzetgyűlési képviselő.

Kun Béla,33 a két világháború közötti Vásárhely egyik legaktívabb képviselője volt, aki a leleplezési ünnepségek leggyakrabban felkért szónoka volt. Beszédeit lapja, a Vásárhelyi Reggeli Újság rendszeresen, teljes terjedelemben közölte. Ezekben a beszédekben több, visszatérő motívum jelent meg. Szónoklatainak egyik állandó célja a hozzátartozók gyászának enyhítése volt. Ennek érdekében többször használta az olyan motívumokat, mint hogy a hősi halott nem hiába halt meg, halálának volt értelme, mert a jövő nemzedék ez által egy boldogabb, szabadabb világban fog élni. A gyász enyhítésére irányuló motívumhoz szervesen kapcsolódott a magyar katona dicsérete. A magyar katona hősiessége, bártorsága, s becsülete is rendre megjelentek. A gyász mellett megszólaltak a történelmi motívumok is, amelyek a jövőbe vetett optimista hitet voltak hivatottak erősíteni, így pl. sokszor visz- szatért az ezeréves nemzet, Szent István apostoli népe, a Szent Korona, a piros- fehér-zöld lobogó állandó képe. A legutolsó történelmi eseményre, amely a magyarságot megrázta, Trianonra szinte minden beszédében utalt. Beszédeit sokszor a Nagy-Magyarország feltámadása motívummal zárta. Ehhez szervesen kapcsolódik a magyar igazság és az áruló nyugat képe, ami ugyancsak folyton visszatérő eleme volt felszólalásainak. A legtöbbször talán minden magyar közös Édesanyját, a Magyar Hazát emlegette. Mindent elkövetett, hogy beszédeivel hazaszeretetre, nemzeti egységre buzdítson, s néha - valószínűleg politikus alkata, de talán hite szerint

31 Márton Árpád (1879-1953) az első világháborúban tábori lelkészként szolgált. Vásárhelyre visszatérve először Szeremlei Sámuel mellett volt segéd-, majd hitoktató lelkész. A

vásárhelyi Református Otemplom lelkészévé, és egyben elnöklelkésszé 1936-ban, a 90 éves Pap Imre nyugdíjazása után választották. Remek szónoki képességekkel rendelkezett. = MÁRTON Árpád: Életutam (Curriculum vitae). Hódmezővásárhely, 2006. 3.

33Kun Béla (1878-1954) politikus, újságíró, lap- és nyomdatulajdonos. 1910-1918 és 1922-1939 között Hódmezővásárhely ellenzéki parlamenti képviselője. Négy évtizeden át (1905 és 1944 között működő) Vásárhelyi Reggeli Újság)& a helyi napilapok között a leghosszabb életűnek bizonyult.

147