A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Héjjahalomtól Kardoskútig

Az 1917. évi VIII. te. elfogadásától 1938-ig összesen 1086 első világháborús emlékművet rendeltek meg a bizottságtól, illetve utódszervezetétől, az 1924- ben felálló Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottságától (HEBB), szerte az országban.21

Hódmezővásárhely városa 1921-ben tűzte napirendjére újból az emlékmű- állítás ügyét. Kimondta, hogy a következő négy év költségvetéséből összesen százezer koronát fordítanak hősi emlékművek létrehozására. Mindezek ellenére látványos eredményeket a városi tanács még sokáig nem tudott felmutatni. Hódmezővásárhely városának szűkebb közösségi csoportjai azonban igen. Minthogy Vásárhely hatalmas kiterjedésű külterülettel rendelkezett, a kulturális élet ottani központjai, a tanyai iskolák, egyesületek, valamint az olvasókörök élen jártak az emlékművek felállításában.22

Ezeknek az olvasóköröknek a tevékenysége túlmutatott azon, hogy szép- irodalmi és ismeretterjesztő műveket olvastak: működésük sok esetben együtt járt politikai, gazdasági és társadalmi törekvésekkel is.23 Szervezeti alapszabályok alapján működtek. Az 1940-es évekre többnyire önálló épülettel és jelentős számú tagsággal rendelkeztek. A tanyai olvasókörök tagsága mindenhol kisparasztokból, gazdálkodókból tevődött össze.24

Hódmezővásárhelyt még ma is sokszor nevezik az „olvasókörök városának”, hiszen számos egyesület, olvasókör működik a kezdetektől fogva. Tevékenységükről, a városban, illetőleg a társadalom életében betöltött szerepükről a Vásárhelyen megjelent sajtóorgánumokból sokszínű képet kaphatunk. Működésük színesebbé tette az amúgy is élénk és sokszínű századfordulós alföldi mezőváros életét. Az első világháborúban elhalt hőseikre a két világháború között méltóképpen emlékeztek, hiszen, szinte egyedülálló módon, a legaktívabb emlékműállítókká ezek a közösségek váltak.

A város emlékműállító társadalmának egyes jellemzői

Hódmezővásárhelyen az I. világháborúban hősi halált halt katonáknak a két világháború közötti időszakban viszonylag nagy számban és sokféle egyesület állított emlékművet. Mivel Vásárhely hatalmas kiterjedésű külterülettel is rendelkezett, s a legtöbb egyesület, amely emlékművet állított, a külterülethez tartozott, érdemes a város külterületi térképét áttekinteni, mielőtt az emlékművekre térünk. (1. sz. melléklet)

21 http://mult-kor.hu/20090531_akik_eletuket_adtak_a_hazaert Letöltés: 2015. április 12.

22 MAKÓ Imre 2004. 48.

23 NEMES Erzsébet: Szövetségben az olvasókörök. Jubileumi kötet az Olvasókörök Szövetsége megalakulásának 20. évfordulójára. Budapest, 2010. 9. (A továbbiakban: NEMES Erzsébet 2010.)

24 NEMES Erzsébet 2010. 11-13.

143