A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Emlékezés Kamocsay Gáborra, a bolgárkertészet vásárhelyi meghonosítójára
ződik. Az első, Magyarországon folytatott természettudományi kutatásokért kapott Nobel-díjhoz is hozzájárult: Szent-Györgyi Albert ugyanis a Kamocsay által nemesített paprikából mutatta ki a C-vitamint. 1940-ben a kecskeméti konzervgyár szegedi üzemének megszervezésére Kamocsay Gábort kérték fel, aki ennek eleget téve, hozzálátott a munkához. Irányítása alatt jöttek létre a húsfeldolgozó, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó részegységek. A német megszállásig tartó négy évben a konzervgyár stabil középüzemmé vált, és ki tudta elégíteni az ország délkeleti részének igényeit, illetve a háborúba való magyar bekapcsolódás után a honvédség fö élelmiszer-szállítójává vált. A német megszállás idején Kamocsay jóformán maga maradt a gyárban, mivel munkatársainak többségét elvitték katonának. A hódmezővásárhelyi kertész egyesület vezetését Keresztes Mihályra és más tagtársaira bízta. A háború után Szegeden a hatalom új birtokosai nem tartottak igényt Kamocsay Gábor szolgálataira, pedig neki is köszönhető, hogy a konzervgyár átvészelte a német, majd a felszabadulásként ünnepelt szovjet megszállást. Azonban szegedi lakosként sem szakította meg minden kapcsolatát szülővárosával. Ezt jelzi, hogy a Tildy-kormány földművelési államtitkára is fontosnak tartotta Kamocsay véleményét az új mezőgazdasági módszerek alkalmazása során. Takács és Kamocsay kapcsolata évekkel ezelőtt kezdődhetett, mikor 1939-ben a parlamentből kiesett szociáldemokrata politikus (minden bizonnyal a gazdasági tanácsos hatására) mezőgazdasági vállalkozásokat szervezett, melyekben nincsteleneket - férfiakat és nőket egyaránt - juttatott kenyérkeresethez. A vállalkozások beindítása során minden bizonnyal konzultált a gazdasági tanácsossal is, véleményét és észrevételeit, építő jellegű javaslatait kikérve. Kamocsay, mint elismert mezőgazdasági szakember immár a földhözjuttatottak részére is tartott előadásokat, föleg Szegeden és Vásárhelyen az ésszerű gazdálkodás, valamint a bolgár rendszerű kertészet 20 A Szegedi Konzervgyár történetéről két nagyobb lélegzetű feldolgozás is született az elmúlt évtizedekben: BÁTYI Zoltán: A szegedi Konzervgyár története. H. n, é. n. (Szeged, 1984), ill. DARÁZS Sándor: A Szegedi Konzervgyár története. Szeged, 2011. Előnyük az adatgazdagság, a logikus felépítés, hátrányuk a szakszerűség hiánya (nincs lektor feltüntetve, hivatkozások, irodalomjegyzék hiánya, ill. esetlegessége stb.) Kamocsay Gábor neve egyáltalán nem szerepel egyik műben sem, amely a visszaemlékezők szelektív memóriájának, vagy a szerzők szubjektivitásának tudható be. 127
