A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Hódmezővásárhely-Újváros történeti, földrajzi és gazdasági áttekintése

Csokonai utca nevét, és azt nevezték el Délibábnak! Csokonai Vitéz Mihály pedig kapott egy nyúlfarknyi utcát az akkori Susán perifériáján.

Az utcanév-változások örökzöld témát kínálnak.

Nem járt jobban Endre Béla sem, aki szintén kicsinyke utcát kapott a Káposztás-telepen. Endre Béla volt az 1912-ben alakult Majolika Bt., majd Rt. ügyvezetője az Aradon élő Smurák József helyett 1919-ig. Ennek a sikeres vállalkozásnak az alapjait az alapítók vetették meg Endre Bélával együtt. Az első világháború alatti időkben az ügyvezető gigászi küzdelmet vívott a fennmaradásukért, a húszas években még ennél is nehezebb évek köszöntöttek rájuk. Endre Béla váratlanul halt meg 1928 augusztusában. Móricz Zsigmond búcsúztatta el lapjában, a Pesti Naplóban: „Ma gyászjelentést kaptam, hogy meghalt. Endre Bélának hívták. 57 éves volt... Elvész a föld, elvész az élet, és elvész minden alkotás. De ez a szív a maga kis világának csodálatos Hérosza volt.”36 Halk szavú, finom modorú embert veszített el a vásárhelyi szellemi élet a festőművész személyében

A Majolika Rt„ később Majolikagyár az átalakított Hajda vendégfogadóban működött. A fogadó a J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Kis-tó partján az Okáposztás temetőtől EK-re van feltüntetve. Híres betyártanya volt az elmúlt évszázadokban, ahonnan „pandúrvész” esetén a tói nádasokba lehetett elillanni.37

1911-ben a város átengedte a Művészek Majolika telepe Bt.-nek, amely 1912. április 24-én alakult meg, és május 1-jén kezdte meg a termelést. Vásárhelyi művészek alapították és finanszírozták a későbbi Rt-t is: Tornyai János, Endre Béla, Pásztor János, Kallós Ede, Rubleczky Géza, Weisz Mihály és még mások. Működésük idején a gyár termékei huszonöt év alatt váltak világhírűvé. A vállalkozás az államosítás idejére szinte „szétesett”, majd 1950-ben újraindult. Személyes élményeim alapján mondhatom, eleinte írókázott, hagyományos majolikaáru készült: csalikancsók, miskakancsók, túri korsók, hamutálak, virágcserepek, burkolatok és tányérok stb. Újdonságnak számítottak az ólommázas vázák, szép volt a natúr színű „áttört” váza. A készáruraktárban a 45 éves jubileum alkalmából az ólommázas termékeket aranyszínű körcímkével láttuk el.38 1957/58-ban kezdtek a művészek - Kajári Gyula, Szabó Iván, Fekete János, Végvári Gyula - bejárni, akik újszerű tálakat, vázákat készítettek.

A Porcelángyár termékei piacra kerülése után lassú sorvadásnak indult a majolikagyártás. 1971-től az Alföldi Porcelángyár gyáregységeként „vegetált”, mígnem 2008-ban bezárta kapuit.

Karnyújtásnyira a Majolikagyártól álltak a malmok. 1859-ben alapította a mai Bajcsy-Zsilinszky utcán Bauer Jakab a gőzmalmát39 40, 1874-ben Tóth Ferenc a Gellért utca sarkán a „hívő” malmot.411 Ez utóbbinak a helyén két szélmalom állt,

36 Móricz Zsigmond: Szív és ecset = Pesti Napló, 1928. aug. 15.

37 BODNÁR Béla 1983.65.

33 A szerző diákként dolgozott 1956-57-58 nyarán a Majolikagyárban.

39 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hmvhely, 1929.

40 BODNÁR Béla 1983. 70.

113