A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Hódmezővásárhely-Újváros történeti, földrajzi és gazdasági áttekintése

fogadták el... Most puszta föld is - mert 200 ülőiével házhelynek lett eladva - megér 12.000 ft-ot, mely summát bé is hozta.”32

Ezzel az elképzelésével Bereczk Pál megelőzte korát, mert akkor még nem volt tömegigény a virágos temetőkre.

Az uradalom a Diliinka temető helyét 1841-ben jelölte ki, de csak 1849- ben vették használatba.33

Az 1840-es évek közepén megindult a Tisza szabályozása, aminek nyomán a hatvanas évek elejére száraz volt a tófenék, csak itt-ott csillant meg a víz a mélyebb részek nádasaiban. A másik nagyjelentőségű beruházás a vasútépítés volt. 1870 őszén készült el az Alföld-Fiume gőzvasút utolsó szakasza is. A vasúti töltés kiépítésével, és a sínpár lefektetésével egy időben megépült az állomás melletti vasúti aluljáró 1869-1870-ben, amelyre nagy szükség volt, tekintve a hatalmas forgalomra, amelyet a síneket átszelő Arad-makói országút bonyolított le. ’4 A sínek a töltésen a tófenékben haladtak tova, az állomás épülete pedig a Kis-tó medrében épült fel szemben a Kistópart utca - Bálint utcai elárvult kikötővel.

Nem lehet véletlen, hogy a 19. század végén a Fiúméig vezető vasútvonalat éppen Nagyváradtól kiindulva építették meg. Minthogy az sem, hogy az 1901- ben átadott Nagyvárad-Szeged közötti országutat is e két város között létesítették. Évszázadosak lehettek a Partiummal való és azon túlterjedő gazdasági kapcsolatok, amelyek a vízi útra alapultak, s amelyeket átvett a vasúti és az országúti forgalom. (Partium tulajdonképpen a Nagyalföldnek a része.)

A helyi lap cikkei szerint a Bauer-malom tulajdonosa kérte, hogy a Bocskai utca irányában egyenesítsék ki a töltést. Szó esik róla, hogy a folyó évi költség- vetésben van erre fedezet. Ebben az évben burkolták ki a Vasút utcát keramit kockával, amit 1964-ben szedett fel a lakosság. A vasút környékének rendezése ezekben az években történt meg.35

A következő térkép, amelyet tanulmányozunk, az 1883-as állapotokat mutatja, s amely részletes, helyrajzi számmal tünteti fel az épületeket. Rögtön szembetűnik, hogy Újváros teljesen beépült, szinte egy talpalatnyi üres hely sem akadt. E térkép szerint az országutak forgalma - mint fentebb írtuk - áttevődött a Csomorkányi utcára, onnan pedig az új országút-szakaszra, ahol bal kéz felől a Bereczk-féle házhelyek képezték a túloldalt. A térképen a porták és a tulajdonosok nevei is fel vannak tüntetve. A Pálma utca felől már házak is kezdenek sorakozni. A térképen érdekes dolgot fedezhetünk fel. A Makai utcát követte a széles és egyenes Csokonai utca egészen 189Ó-ig. Ekkor utcanév-változásokat eszközölve a mai Petőfi utcát (addig a Délibáb nevet viselte) átkeresztelték, majd megszüntették a

32 BERECZK Zoltán i. m.

33 BODNÁR Béla 1983.46.

34 MNL CSML HL Tan. ir. II. 4614/1902. M. Kir. Államvasutak Üzletvezetősége képviselőjének Aradon kelt levele, 1899.

35 Vásárhely és Vidéke 1907. és 1909. évi számai.

112