A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely
kor a közeli környékben levő kisebb városok, sőt falvak is igen sok tekintetben túl fogják szárnyalni városunkat” - figyelmeztetett. Elmondta, hogy a városi tanács által összeállított nagy beruházási programot a maga egészében a közeljövőben sajnos nem lehet megvalósítani, mert a kormány nem engedi meg, hogy a város, illetve a városok - a már stabilizált magyar korona megvédése érdekében - hatalmas külföldi kölcsön felvételébe belemenjenek. A kormány a Vásárhely közönsége részére igényelt 152 150 millió K-s kölcsön összegét is redukálta, és a helyett 45-50 milliárd papírkorona kölcsönnek a közvetítését helyezte kilátásba. Ebből a város agrárjellegére tekintettel, elsősorban a gazdasági élet fejlődését és virágzását elősegítő utak burkolására 13-14 milliárd K-t irányoztak elő, míg a kórház kibővítésére 12 milliárdot, bérház építésére 7 milliárdot, a város alig 1200-1400 kát. hold legelőjének kibővítéséhez a Berchtold-féle legelő megvételére 1400 milliót, és végül a Komlósi útra 800 millió K-t szántak. A polgármester bővebben szólt az útburkolási programról; az minden útnál párhuzamosan fog haladni, hogy a gazdaközönség igényeit egyformán elégítsék ki. Elmondta, hogy “a városnak ezen befektetése igen jövedelmező, habár nem közvetlen, hanem csak közvetett jövedelmezési forrás, mert a jó utak elősegítik a gazdák intenzív és okszerű gazdálkodásnak a megvalósítását, ez pedig a gazdaközönségnek a gazdagodását jelenti”. Utalt a pusztai lakosság évtizedes mozgalmára, mely a várostól való elszakadást és Orosháza községhez történő csatlakozását célozza, ezért fontosnak tartotta a kérdésnél a pusztai lakosság jogos érdekeinek figyelembevételét, és az által a megnyugtatásukat. Előadta azt is, hogy kulturális és közegészségügy szempontjából sok dolog nem kerülhet a közeljövőben megvalósításra, így a vízvezeték, csatornázás, közfürdő, állandó kőszínház és a külterületi iskolák fejlesztésének a programja. Az esetleg felmerülő aggályok eloszlatására felhozta, hogy a városnak a háború utáni években 15 millió K adóssága volt és 123%-os pótadóval adminisztrált, míg most egy fillér adóssága nincs és pótadója is csak 50%-os. Ha a város közönsége nem roskadt össze a régi adósság terhe alatt, akkor ez alatt sem fog, mert ez alig teszi ki a régi adósságnak 1/5-öd részét. A pótadó ugyan emelkedni fog, de ez sem lesz olyan magas, hogy gátló akadálya legyen a kölcsön felvételének. Dr. Genersich Antal kórházigazgató azon érzésének adott hangot, hogy a közgyűlésnek a kölcsön felvételére vonatkozó határozata a város történelmében kimagasló momentumot fog jelenteni. Mikor említést tesz Székesfehérvár és más városoknak rohamos fejlődéséről, nem hallgathatja el azon kiszámíthatatlan előnyöket, melyek “városunknak szerencsétlen geográfiai fekvésével szemben is fejlett úthálózatának segítségével - akkor amidőn a gazdasági életben igen nagy szerepet játszik az automobillal történő közlekedés lebonyolítása - kellőképpen a modem közlekedési eszközök forgalmába bele tud helyezkedni”. A kórház fejlesztése kapcsán előadta, hogy ha az arra remélhető összeg nem is lesz elegendő a teljesen modem átalakításhoz, nem sok anyagi eszköz fog kelleni még, hogy a kórház az ország legmodernebb kórházai közé kerüljön. Dr. Genersich Antal 89
