A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely

tekezletre jöttek össze Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Szentes és Zalaegerszeg képviselői, Vásárhelyt dr. Csáky Lajos helyettes-polgármester képviselte. Meghallgatták a céget képviselő Raschkovich S. londoni egyetemi tanár tájékoztató ajánlatát és egyetértettek abban, hogy hosszúlejáratú amortizációs kölcsönre vannak utalva, és - előzetesen informálódva a tanár és az intézet megbízhatóságáról és szaktudásáról - ajánlatot kértek a magyar pénzviszonyokhoz alkalmazkodó, 4-5 millió dollárra tehető kölcsönre. A megadott kérdőpontok alapján a városok ezután megküldték kimutatásukat pénzügyi helyzetükről.9 A számvevőség által kimutatott adatok főösszege szerint Vásárhely tiszta vagyona 1925-ben 8 249 077,88 aranykorona volt, a várost illető adók és jövedelmek pedig 585 302,43 aranykoronát tettek ki.

A tanár, miután kézhez vette a Kecskeméten felvett jegyzőkönyvet, Budapesten felkereste Búd János pénzügyminisztert s kifejtette nézetét a helyzetről, mely lehetetlenné teszi egy jelentős pénzcsoport versenyét a Speyer és Társa-céggel, ha az utóbbi egyenlő feltételek mellett előnyben részesül minden más ajánlattal szemben. A miniszter megígérte, hogy két héten belül nem ír alá semmiféle községi kölcsön ügyében, és biztosította a tanárt arról, hogy ha a pénzcsoport ajánlata igen kedvező lesz, nem látja annak akadályát, hogy két kölcsönt vegyenek fel: egyet a hét város, egy másikat pedig a többi település. Raschkovich ezt követően Londonba utazott, és pénzcsoportjának kifejtette a hét város részére adandó hosz- szúlejáratú kölcsön lehetőségeit. A Glenfield Syndicate Ltd. a legelőnyösebb ajánlat kidolgozása végett az egész ügyet átadta a The Industrial Finance and Investment Corporation Ltd. cégnek, a tanár pedig elkészítette a város vízvezetékére, csatornázására, utak építésére, fürdő és színház megépítésére az előzetes költségvetéseket. Ezek megvalósítása mintegy 7 millió 500 ezer aranykorona, azaz 1 millió 500 ezer dollár, illetve 300 millió font sterling kölcsönt igényelt volna.10 11

A pénzügyminiszter július 29-én értesítette a városokat, hogy megindítani szándékozik az újabb városi kölcsön megszerzésére irányuló tárgyalásokat, és amennyiben arra igényt tartanak, állapítsák meg a célokat és az azokhoz szükséges összegeket. A megadott időben, augusztus 2-án ezekkel az adatokkal felszerelkezve a tanács által kiküldött dr. Beretzk Pál jelentkezett is pénzügyminisztériumban. Lukács miniszteri tanácsos tájékoztatta arról, hogy a kormány terve szerint már szeptemberben folyósítandó kölcsönt a városoknak elsősorban a legsürgősebb és lehetőleg hasznos beruházásokra kell fordítaniuk, de az igénybe vehető más célra, például útépítésre, közegészségügyi létesítményekre is. A minisztériumi tisztviselő egyúttal figyelmeztette a várost, ne áltassa magát azzal, hogy a kormány kikerülésével előnyösebb feltételek mellett kaphat bárhol is kölcsönt, az jelenleg lehetetlen, a különféle kölcsönajánlatokat, így Raschkovich professzor propozícióit pedig komoly alapot nélkülöző hitegetéseknek minősítette. Nyilatkozatot is kért, mire a tanács nevében a tanácsnok kijelentette, hogy elfogadható feltételekkel a város szívesen vesz fel kölcsönt. Mégpedig elsősorban a törvényhatósági közgyűlés jogerős határozatával már elrendelt létesítményekre: a kórház bővítésére 4, az orosháza-tótkomlósi útszakaszra 0,81, a kardoskúti iskolák költségeire 0,56, a Vékes-féle telken bérház építésére 7, a fürdő bővítésére 3,2 milliárd, összesen 15 milliárd 570 millió koronát.11

A tanács augusztusban a Raschkovich professzortól jött távirat nyomán jelezte a pénzügyminiszternek, hogy értesülése szerint a közeli napokban a minisztériumban a vá9 HL Tan. ir. II. 2504/1925.-14.936/1926.; VRÚ, 1926. aug. 5.

10 HL Tan. ir. II. 3570/1926.-16.139/1926.

11 HL Tan. ir. II. 2504/1925.-15.142/1926.

87