A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Népi sütő-főző mesterek
vastag szalonnája? (A disznótorra érkező vendégek első kérdése a gazdához.); Pálinkás jó röggelt! (Válasz: Annak is adja az Isten, aki kívánja!) Disznóvágás reggelén mondták, a megérkező böllérek.; Rözög (rözgős), mint a jó kocsonya. ', Szépen fizetött, ögyem mög a kedves jószágomat! (A disznóvágásra kerülő meghizlalt jószág, sok húst és szalonnát adott.); Tödd a füstre! (u. a. mint Süsd mög!, Hagyd el!); Gyün is, mögy is, mint a disznóvágási kóstoló. A legtöbb böllér másodállásban, kedvtelésből, szükség szerint feketén vállalt disznóvágást, ezért kévésük neve maradt fenn a régiek és a ma dolgozók között. Fán Sándor hentes, böllér. Az inasévek elvégzése után 1933-tól nyitott önálló húskimérő üzletet a Klauzál és a Berkenye utca sarkán. Feleségének a Kállay és az Éva utca sarkán volt kis vegyeskereskedése. Részt vett a második világháborúban, tábori konyhán szolgált, hentesként és szakácsként. A háború után hazatérve az államosításokig, szövetkezetesítésekig tartotta kis hentes üzletét (1951). A szövetkezetbe nem lépett be, Szegedre járt át dolgozni a Pick Szalámigyárba, Erdélyi utcai kis házukból. A nagyüzemi munka mellett itthon vállalt böllérkedést, házi disznóvágásokkor. Megadta a módját a munkájának, mindig jól öltözve, bőrtáskával a kezében jelent meg a disznóvágás helyszínén. Ebben voltak bőrtokba tartva a különböző kései (kaparó, szúró, csontozó, szeletelő kések, a fenőacél, pallérlánc, csontbárd, csontfürész stb.) Ott átöltözött: először rövid bőrkötényt kötött maga elé, ez volt rajta a szúráskor és a pörzsölés idején. Amikor a piszkos munkákat befejezték, fehér köpenyt, ráncosra vasalt fehér kötényt, fehér sapkát vett fel és szintén fehér kézelőt húzott a két alkarjára. Nagyon szerette a gyerekeket, számos tréfával szórakoztatta őket. Például azzal, amikor a szúrásnál ott sürgölődő - elsősorban fiú - gyerekektől megkérdezte:- Na, mit mond az első szúráskor a disznó? _ ?- Hát azt hogy, hogyan hívták kiskorában: Gyuriiii, Gyuriiii (visít).- És mit mond a szúrás végin? _ ?- Azt mondja, mi volt a neve öregkorába: Gyööörgy, Gyööörgy (hörög). A nagyobb fiúkat befogta hurka-kolbászt tölteni. Ok segítettek tekerni a darálót, amelyre a töltőcső volt felrakva. Minden új töltéskor így adta ki a parancsot: „Hapták! Hurkát tőccs!” Guti Imre (1937-2006) böllér. A Dózsa György útján lakott. Városszerte ismert böl- lérként dolgozott, nem volt hivatásos hentes és mészáros. 1953-ban „feketevágásért”, amely hivatalosan a közellátás veszélyeztetése volt, három hónapot ült. 1956 előtt tehergépkocsivezető volt (ezzel vett részt a városháza mögött álló „Iván” szobor ledöntésében), a forradalom leverése után rakodómunkásként alkalmazták csak.7 Emellett rendszeresen vállalt házi disznóvágásokat. Az elsők közt tért át Vásárhelyen a csontok bárdolása, baltázása helyett a furészelésre, ügyes, asztalra szerelhető fíírészölő fát, kisbakot készített, a csontok könnyebb fiíírészeléséhez. Böllérkedés mellett, paperei szőleje is volt, másoktól is vásárolt szőlőt, ezekből jó fajta borokat szűrt. Böllérasszonyok A böllérasszonyok legtöbbször nem a böllérek feleségei közül kerülnek ki, hanem ügyes kezű szomszédasszonyokból, a család, vagy a rokonság idősebb nőtagjaiból. A böl7 VARGA TÓTH Bálint - MÁGORI Sándor: így emlékszünk '56-ra. Hmv, 2006. 53. 59
